Műlegyes merítőszák "pákász módra"

Categoria: 

Miért?

Aki nem barkácsol, annak nehéz megérteni, hogy miért kezd bele valaki egy ilyen kétes sikerű kísérletbe, ezért egy pár sorban megpróbálom megvilágítani a hátteret. Elég messziről indul a történet, hiszen legalább 10 éve mellőzöm a merítőhálót.

Ennek oka egyrészt az, hogy a sokhorgos pergető műcsalik nem igazán kompatibilisek a hálóval, másrészt csónakból horgászva könnyű elérni a kifárasztott halat. A rablóhalak 2-3 kilós példányait némi gyakorlat után kézzel is egyszerűen ki lehet emelni, a ritkán előforduló nagyobbakhoz pedig a száknál alkalmasabb kényszerítő eszközök is léteznek.

Az utóbbi években viszont – mióta egyre inkább áttértem a legyes pecára – néhányszor felmerült már, hogy nem ártana egy merítőháló. Csónakban ugyan továbbra se hiányolom túlságosan, de a (számomra ritka) gázlós alkalmakkor néha jól jött volna, ha nincs elfoglalva a kezem a hallal, amíg rendezem a soraimat, és lövök róla egy pár fotót. Arról nem is beszélve, hogy a terveimben szereplő távolabbi vizek némelyikén még kötelező is a használata.

Szákot természetesen boltban is lehet venni, de én direkt örültem, hogy újabb kapu nyílik meg a „csinálgatós” hajlamaim előtt.

A megvalósításra több lehetőség is kínálkozott. A kitaposott út a vékony fa csíkokból rétegesen ragasztott (laminált) keret, amelyre szép példákat láthatunk itt a fórumon és az interneten. Ez a megoldás feltételez némi faipari hátteret (fűrészgép, csiszoló, spéci ragasztó). Másik lehetőség, ha a fa eredeti formájából indulunk ki, amihez a tradicionális halászeszközökből meríthetünk ötleteket. Már régóta szemezek egy horgászegyesületi helyiség falán dekorációként függő ilyen szákkal, már csak egy apró lökés hiányzott. Az utolsó impulzust végül egy téli erdei séta során megpillantott, szabályos növésű Y alakú ág adta, ami szinte kínálta magát arra, hogy szákkeret váljék belőle.

Milyen fából?

A kiszemelt fa egy fiatal amerikai kőris volt, amelyet több tulajdonsága is alkalmassá tesz a célra. Egyrészt úgynevezett invazív faj (más néven özönnövény), tehát kb. hasonló megitélésnek örvend, mint vizeinkben a törpeharcsa. Ártereken, árokpartokon, utak, vasutak mentén rengeteg van belőle, szóval nem nagy kár érte, ha néhány husángot kivágunk, amellett a fának is mindegy, hogy én, vagy a bozótirtó brigád tesz pontot a földi pályafutására.

Másik kedvező tulajdonsága, hogy szép, szabályos ágvillákat nevel, vagy eleve Y alakban, vagy – ami szinte még jobb – háromágú villa formájában. Ilyenkor a szélső ágak szebben állnak, nyitottabb az Y két szára. A tovább nem elágazó, egyenletesen vékonyodó ágak megkönnyítik a hajlítást és a további megmunkálást.

Ehhez hasonló ágakat kell keresni

A KGST piacról származó becsukható zseb-fűrész fontos kellék az anyaggyűjtő portyához Wink

A harmadik szempont, hogy igen szívós fáról van szó, és ezt a tulajdonságát szárazon is megőrzi. Ennek más irányú horgászati vonatkozása is van, nevezetesen az, hogy a népi megfigyelések szerint a kőrisfára akadt horgot a legnehezebb visszanyerni. Míg a száraz fűzfagally 1-2 rántásra letörik (persze nem 10-es előkével Smile ), addig a kőrist teljesen felesleges cibálni, legjobb odamenni, és valahogy leügyeskedni a horgot.

Első próbálkozások

Miután a nyersanyag begyűjtésén túl vagyunk, az első lecke a fa meghajlítása a kívánt alakra. A kőris hajlékony ugyan, de ezt az ívet nem szívesen veszi fel magától, inkább eltörik. A melegen, gőzölve való hajlítás régóta ismert eljárás, a XIX-XX század népszerű Thonet székei is ilyen módon készültek. 

A Thonet cég híres 14-es modellje (forrás: http://www.sci-tech.hu/faipar.sci-tech.hu/00home/02home.htm )

Úgy gondoltam, hogy gőznek elég lesz a nyers fa természetes nedvességtartalma, csak hevíteni kell. Első nekifutásra elővettem az elektromos hőlégfúvót, és azzal melengetve próbáltam puhítani a szívós ágat. A fa ugyan engedett egy idő után, de mindjárt két probléma is felmerült. Így nem lehet az ágat teljes hosszában egyenletesen átmelegíteni, másrészt szabad kézben elég bajos szabályosan meghajlítani. A kezdetleges technika ellenére azonban vállalható végeredmény született már az első próbálkozásra is, ami további kísérletezésre sarkallt. 

Az első próbálkozás eredménye

A következő kísérlethez a hajlítás megkönnyítésére egy ívelt sablont készítettem laposvasból, a melegítéshez pedig egy méteres darab ereszcsatorna lefolyócsövet hívtam segítségül. Ebbe dugtam bele a hajlítandó ágat, és ráfűtöttem az „extrém hajszárítóval”. A fa ugyan az elejétől a végéig átmelegedett, de a forró levegős aszalás egyáltalán nem tett jót neki, túlságosan kiszáradt, sőt itt-ott meg is pörkölődött.

Ez így nem lesz jó! Kell a gőz, nem elég annyi nedvesség, ami a nyers fában van!

A következő hamvába holt kísérlet során egy törölközővel betakart fazékban próbálkoztam, de a nagy felületen fellépő hőveszteség, és a családi ellenállás miatt nem erőltettem tovább ezt a vonalat.  Smile

 Hajlítás gőzöléssel

A végső megoldást egy kenuépítésről szóló könyvből lestem el, amelyben a szerző egy teafőzőből és egy PVC csőből fabrikált készülékkel gőzölte alakítható állapotúra az ívesre hajlítandó alkatrészeket. A műanyag csővel fenntartásaim voltak (de nyilván működik, ha leírták), másrészt kéznél volt a bádog cső, ami ráadásul pont passzolt is a kimustrált zománcos teáskanna tetejére. Tulajdonképpen innen kéne kezdenem a leírást, és akit nem érdekel a szipi-szopi része a történetnek, annak bőven elég, ha innentől olvassa. Biggrin

Szóval kell egy villanyrezsó, ami két okból is praktikus. Egyrészt le lehet tenni a padlóra, hogy ne legyen kezelhetetlenül magas az apparát, másrészt félre lehet vonulni vele a garázsba, így nem szentségtelenítjük meg a családi tűzhelyt. A rezsóra feltettem a vízzel teli teáskannát, ráültettem a bádog csövet, a tetejét meg kikötöttem a satupadhoz, nehogy magamra borítsam a tákolmányt, ezzel el is készült a „berendezés”. 

A gőzőlő „berendezés”

A cső száját a bedugott ág körül betakargattam egy ronggyal, hogy a gőzből minél több benn maradjon. Miután felforr a víz, kb. fél-háromnegyed óra kell hozzá, hogy egy ujjnyi vastag ág hajlítható állapotúra puhuljon. Nincs sok idő szöszmötölni, mert a fa hamar kihűl, fél-egy percen belül meg kell hajlítanunk („tróger” kesztyű viselése tanácsos). Nem árt, ha a sablonon előre rögzítjük a leendő szák nyelét, hogy a hajlításra koncentrálhassunk. Fokozatosan, érzéssel kell a sablonhoz igazítani a fát. Ha nagyon feszül, neadjisten recseg, akkor inkább tegyük vissza egy időre a gőzbe. Ha sikerült a sablon mellé idomítani az ágat, akkor madzaggal, vagy kábelkötegelő bilinccsel rögzítsük ebben az állapotban, és kezdhetjük „főzni” a másik felét. Miután azt is meghajlítottuk, tegyük félre a művünket egy pár napra/hétre, hogy megszokja az új alakját. A száradás közbenső fázisában (mondjuk egy hét után) le szoktam venni a sablonról a félkész keretet, és egymáshoz kötözve rögzítem a hajlított íveket. Ennek csupán annyi a jelentősége, hogy szabaddá teszem a sablont egy esetleges következő munkadarabhoz. 

A laposvasból készült sablon

A meghajlított fát rákötözzük a sablonra

 Pár hét száradás után magától így marad

 

A sablon 

Mielőtt továbbhaladnánk, a hajlító sablon készítéséről ejtek még pár szót.A sablont olyan szélességű anyagból célszerű elkészíteni, hogy elférjen rajta egymás mellett a két ág. Ugyanakkor ne legyen túl széles, meg túl vastag se, hogy háztáji körülmények között meg lehessen hajlítani. Az enyém 3x30-as laposvasból van. Egy pár centivel szűkebbre érdemes méretezni, mint amekkorának a szákot szánjuk, mert a hajlított fa hajlamos egy kicsit visszarugózni. A sablon hajlítását egy alkalmas méretű, hengeres tárgy mellett végezzük. Erre nehéz „standard” receptet adni, bármi lehet, ami kéznél van, jó a mérete, és nem túl féltős  Smile Én a nagyobbik keretet egy kuktafazék, a kisebbiket meg a komposztaprító gép etető garatja mellett hajlítottam, de ha ezek nincsenek a kezem ügyében, valószínűleg egy fatuskóhoz folyamodtam volna. Középen oda kell fogatni egy szorítóval a vasat, belekapaszkodni a két végébe, és jöhet az erődemonstráció. Tulajdonképpen már így is megfelel a célnak, ha az ív mindkét végét hozzábandázsoljuk a hajlítandó Y-ág két szárának a tövéhez. Később mégis hegesztettem rá egy nyelet, így egyszerűbb vele dolgozni, mert nem akadályozza, hogy a hajlítandó ágat teljes hosszában a gőzbe merítsük.

Tippek, trükkök

A hántolás időpontját illetően nem tudom, mi lenne optimális. Az biztos, hogy a frissen „főtt” fáról könnyebben lejön a héja, ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a lehámozott ág összekoszolódik, vagy megsérül a további munkálatok közben, így én inkább rajta hagytam a háncsot, de mindenki eldöntheti, hogy csinálja.

A száradást gyorsíthatjuk azzal, hogy száraz, meleg helyre tesszük a félkész keretet, de nem érdemes nagyon siettetni, mert ha túl hamar szárad, megrepedhet a fa vége. Ez ellen Brucis tippje vált be, aki elárulta a hangszerkészítők idevágó mesterfogását (lám, egy újabb adalék a legyezőhorgászat interdiszciplináris mivoltához Smile ). Ők a száradni félretett deszkák bütüjét (vágott végét) olvasztott paraffinnal kenik be, hogy lezárják az edénynyalábokat. Így a fa a teljes felületén, egyenletesen szárad, nem a végein először, ami a szétrepedéshez vezetne. Szóval a szák nyelét célszerű bemártani olvasztott paraffinba (az alufólia tálkás teamécses pont erre van kitalálva), így nem hasad el száradás közben.

Vágás, ragasztás

Miután megszáradt a keret, jöhet a hajlítás utáni következő kritikus fázis, a két szár összeragasztása. Az eddig „low tech” körülmények között zajló eljárás itt egy kicsit kizökken a medréből, mert erre a célra a XX századi kémia egyik nagy vívmányát, az epoxi ragasztót vesszük igénybe.

Az egymáshoz illesztendő két szárat hegyesszögben, lehetőleg egyszerre vágjuk el. Ez nem olyan könnyű mutatvány, mint két, egymásra fektetett egyenes lécet elvágni, szükség lesz némi improvizációra a görbe ágak rögzítésénél. Az asztalosok szerint a ferde lapoláshoz kb. 1:8 lejtésű szögben kell elvágni az illeszkedő darabokat, vagyis az 1 cm vastag anyagok 8 cm hosszan kell, hogy átfedjék egymást a biztonságos kötéshez.

Kritikus művelet a két szár egyforma szögben való elvágása

 

Nem feltétlenül középen kell összetoldani a két felet, hanem ott, ahol a két ág vastagsága, hajlása leginkább mutatja magát.

A pontos összeillesztést két kis szöggel lehet megkönnyíteni. Az összeillesztett, szöggel megfelelő pozícióban rögzített darabok között hagyjunk akkora rést, hogy be tudjuk kenni ragasztóval (20 perces epoxi), majd óvatosan kopogtassuk be a szögeket (érdemes sárgaréz szöget használni, ami benne maradhat, ugyanis nem biztos, hogy a ragasztó megkötése után szépszerével ki tudjuk venni). Hogy ne folyjon össze-vissza a kitüremkedő műgyanta, hanem benne maradjon a résben, pólyáljuk be szigetelő szalaggal a ragasztott szakaszt.

Utómunkálatok

A műgyanta teljes kötése után (célszerűen másnap) nekiláthatunk a hántolásnak, faragásnak, utolsó símításoknak. Ez a legszebb része a munkának, amikor már kézzel fogható közelségbe kerül a végeredmény. 

Összeragasztás és lemunkálás után alig lehet észrevenni az illesztési vonalat

 Pillanatnyilag itt tart a projekt

Azért tartottam célszerűnek mielőbb közzétenni az eddigi eredményeimet, hogy ha valaki esetleg arra vetemedne, hogy a fent leírtakat utánam csinálja, akkor még a természet tavaszi ébredése előtt, a fák téli nyugalmi állapotában begyűjthesse az alapanyagot.

Hogyan tovább?

Ami a hátra lévő fázisokat illeti, a faanyag impregnálására, felületkezelésre vonatkozóan érdemes elolvasni a fórumon Kovics Feri idevágó tanácsait, én is az ő nyomdokain fogok haladni.

A keret felöltöztetését úgy terveztem, hogy nem furkálom ki körben a keretet, hogy elkerüljem a víz beszivárgását, és az anyag gyengülését, hanem inkább egy zsinórral fogom rögzíteni a hálót. Gondolkodtam saját kötésű hálón is (a hálókötést már próbáltam, elég jól megy), de inkább a halkímélő, csomómentes „gépi” háló mellett döntöttem, mivel terveim szerint főleg C&R környezetben kerül majd bevetésre a merítő.

Remélem, hamarosan halas fotók is lesznek róla. Smile

Benyhe János

Hozzászólások

vándorköszörűs képe

 A képen látható merítő mogyorósuhángból készült ropogtatós módszerrel. Méretei: 250 x 410mm, nyele: 200mm, a suháng két vége 
kérgelés után 10 és 16mm.
Tavasszal a fákban elindul a nedvkeringés és könnyebben hajlíthatók. 
Én a mogyorót használtam, mert az volt a kertben, de a vízparton élő gyalogakác is jól ropogtatható, (a hétvégén kipróbáltam).
A jó suháng hosszan párhuzamos és nincs rajta ág. A fakitermelés után egyből lássuk hozzá a ropogtatáshoz.
Két kezünkbe fogva a hüvelykújjunk segítségével középről haladva próbáljuk meghajlítani a fát. Ropogjon, ne törjön!
Ha már felvette +- a formát, a nyél tövinél ellenkezőleg ropogtassuk.
Nem kell eröltetni, mert az első kisebb rádiusz betörhet.
A keret öblét; kétvégén "V" alakban kivágott léccel kitámasztom és a nyélnél spárgával óvatosan összekötöm.
Egy hétre felakasztom szikkadni, majd lekérgelem és még vagy 2-3 hetet szárítom.
A nyélnél egy betétfát használtam amit ívesre faragtam, majd spárgával bandázsoltam.
Híg lakkal jól átitattam, majd még kétszer lakkoztam. Érdemes jó lakkot használni, mert nem csak impregnál, de tartást is ad a fának. 
A hálót rá elöször én is köttetem, de az nagyon nehéz volt és kicseréltem egy csomómentes gyárira.
Próbáljátok ki, nagyon egyszerű.
(A ropogtatásról bövebben szőlészeti könyvekből, vagy egy ismerős szőlésztől.) 

 

benyus képe

Vándorköszörűs szákjáról képek itt.
Ez az igazi pákász szák, nyers mogyoróvesszőből, kézzel hajlítva!  Yes
Uram, emelem kalapom! Bow

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

bakk képe

Istenuccse, én is ki fogom próbálni.

benyus képe

Kedves vándorköszörűs!
Kíváncsi vagyok a mogyoróvessző merítődre. Szerintem hamar megtalálod a módját, hogy mi módon lehet képet feltölteni ide a fórumra. Nem sokkal bonyolultabb, mint emilben csatolni. Írhatnál mellé egy pár sort arról is, hogy te hogyan készítetted, abból hátha világossá válik az is, hogy miért tartod zsákutcának az általam leírt megoldást.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

vándorköszörűs képe

 Kedves János!
Nekem már 15 éve van mogyorósuhángból készült merítőm. Nagyon jó szuperál és még formája is van. Súlya fele mint egy hasonló gyárié.
A készítéséhez pedig nem kell asztalosműhely.
Van róla fénykép is, de még nem tudom kezelni ezt a masinát.
Emilben át tudom küldeni, ha érdekel.
A cikk nagyon jó, de szerintem nem ez a járható út.  

 

Brucis51 képe

A szomszéd galagonyabokrán látok egy gyönyörű Y alakú ágat Devil

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

manitou képe

Jessz Yes  ! Ez jó lett !
Nagyon kiváncsi vagyok az elkészült szákra, a FEHOVA-ra
elhozhatnád magaddal. Télleg 'riszpekt Wink .

Üdv,

Manitou

"pryncypally for your solace and to cause the helthe of your body and specyally of your soule"-Dame Juliana Berners, 1496

mizsercsaba képe

Használati értékét tekintve talán nem a görbe nyelű az etalon, de hogy a legszebb, az vitathatatlan!  Smile

 

starboard1971 képe

Nagyon teccik a cikk, a termek meg egyszeruen csodalatos... ha egyszer ezt meglatjak a kezedben a vizen sargulni fognak/fogok a sporik az irigysegtol....

Gratulalok!

kapor képe

Köszi, akkor a hálóméret nem lesz akadály.
Figyelem a fákat-bokrokat. Smile

--------------------------------
mi például annyira szeretjük a pálinkát, hogy idén a szilvafát diszítjük fel Karácsonyra

kisses képe

Teccik Smile
A cikk is, meg a keretek is.

benyus képe

Ja, a háló MÉRET volt a kérdés Smile
Szerintem ebben elég tág határok között lehet mozogni, a háló sokat enged.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

mand képe

véged lesz (meg a családi békének is) ha megtudod Cool

"itt valakit nagyon tokán kéne baszni egy döglött kékbálnával"

benyus képe

Köszi fiúk, jólesik Smile
Kapor: merítőre való pótháló kapható a Kalandban is, meg vannak ezek az egyszerű, gyűrű nélküli haltartó hálók, szerintem azok közt is van megfelelő anyagú.
A csúzlitéma nekem is eszembe jutott ;) Gyerekkoromban a temető elvadult orgonabokrain kerestük a megfelelő ágasnak valót.

Katka: mit fejlesztesz? hátha én is kapok tőled ötletet ;)

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

kapor képe

Nagyon jól néznek ki! Yes

Egyébként ha a hálót külön veszed, akkor vannak különböző méretek előre elkészítve, vagy "méteráruként" árulják?
Ha méretekben van, akkor gondolom azzal kell számolni a keret kialakításakor.

Asszem nézegetem majd az ágakat. Smile
/Mint régen, amikor csúzliágast kerestünk. Smile /

--------------------------------
mi például annyira szeretjük a pálinkát, hogy idén a szilvafát diszítjük fel Karácsonyra

katka képe

Köszi Benyus!

Több ötletet is merítettem eme cikkből a saját, amúgy nem szák projektemhez. ;)
A szákod meg odab@sz, mondhatni kúl.

mand képe

A lényeget leírták már előttem, úgyhogy én csak annyit szólhatok: a double torque modellt kérném! Wink

"itt valakit nagyon tokán kéne baszni egy döglött kékbálnával"

Brucis51 képe

A sok munka mellett fílingjük is van. Amúgy meg- pénzben kifejezve- akármelyik bótinál drágább, de ugye itt nem ez a lényeg.

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

balogtibi képe

Le a kalappal minden elismerésem a tiéd!

Olvasás közben pár dolog jutott az eszembe kitartó ügyes ember aki marhára ráér. Wink

Üdv: Bubu

Bubu

mada képe

 nájszdzsab benyus!  Yes
nyithatnál egy bótot is ahogy elnéztem a készülő darabokat Smile

"úr isten! mit tettem!?"

McFly képe

Benyus, ez CIKK! Ilyen jellegű írások kellenének minden héten, és a CEEFF információtartalma bármivel felvehetné a versenyt! Annak ellenére mondom, hogy a merítőkészítésbe nem mernék belevágni, de nem is ez a lényeg: szereztél egy jó estét nekem.  Yes

-------------------------------------
clogflyfishing.blogspot.com

HT 6 F képe

csatlakozom Yes

"Na akkor még azt jegyezzétek meg: a jó dubbing csak a kosorrú, lógófülű, angóra baknyúl szőréből készülhet!"

Ati képe

Benyus minden elismerésem.  

Egyszerű a filozófiám: Töltsd meg, ami üres! Ürítsd ki, ami teli van! Vakard meg, ahol viszket!