Műhosz San Kupa 2011

Categoria: 

Hetedik alkalommal került megrendezésre a Műhosz szezonzáró versenye a lengyelországi San Folyón. Ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés, több mint 30 helyet foglaltunk a folyó mellett fekvő Gawra Panzióban.

Mivel én sajnos nem tudtam ott lenni, így résztvevőket kérdeztem, hogy ment az idei San Kupa...

Mester Róbert, "újonc"
Csütörtök este érkeztünk meg a Gawrába hárman Benk Tomi, Kiss Sanyi és jómagam.
Ekkor már ott volt Kovács Gergő és Bolyki Tomi, akik szorgalamasan kötötték a favorit legyeiket. Mint kiderült, Gergő már csütőrtökön fitogtatta pérhorgász tudását, 4-5 termetes halat sikerült fognia, köztük 40-50 centis darabokkal. Szóval az érkezést követően kicuccoltunk,és azonnal leültünk Gergőékkel beszélgetni-legyet kötni. Elmesélte, szemerkélő eső közben nagyon szépen szedtek a pérek,ették a 20-22-es cdc variánsokat.

Egy, a 40-50 centis darabokból... Smile

Az időjárás nem volt valami kecsegtető, borús-párás volt mind két nap, de legalább a szél nem fújt. A verseny A-B szektorra volt osztva (kill, no-kill). Szerencsésnek mondható a délelőtti kill-es kezdésünk, Lee, Eti, Én egymás mellett horgászva nagyon jó helyen kezdtünk horgászni. Kb. 10 körül kezdtek szedni a pérek, ráadásul lehetett látni hogy szép nagyok is vannak köztük, de valahogy nem egészen a mi legyeinkre fájt a foguk. Sok pisztráng volt, legtöbbször azok csapták le a legyet nagy vehemenciával, gyönyörű egészséges példányok jöttek sorba 20-35 cm-ig. Néha beleszaladtunk 40+os ba is, ezeknél volt, hogy kevésnek bizonyult a 8-10-es tippet. Sikerült egy 37-es pért a szákba terelnem az első forduló vége előtt. Délután az erőművet céloztuk meg, nagy bánatunkra. Gyakorlatilag nulláztunk. A rovar ami rajzott az így nézett ki: 5-6mm hosszú test , szürke ovális kissé szét-előre álló szárnyak, bézs színű szegmentált potroh farokcsáp nélkül. Ezek nagy mennyiségben szálltak a vízre késő délután, igaz, a halak semmi érdeklődést nem mutattak addigra irántuk, azt figyeltem meg. Nem volt szedés, nimfára kb.ugyan az. Azt tapasztaltuk, 10-től 14-15-óráig megy a hal, ez be is igazolódott.

Úgy tudom legtöbben szárazzal fogták a halat. Gergő biztos tud valamit, mert kb. hatan voltunk körülötte ezer nm-en a pénteki napon, de mindenki csak pisztrángot fogott, ő persze megtalálta azt a 100nm-t ahol több termetes pért varázsolt ki a vízből egyiket a másik után.

Péntek-és szombat este a szokásos jó hangulatban telt, készültek a légyremekművek , élen Gyuszika zöldpaprika legyével. A tavalyi halfogáshoz képest ez a túra gigákkal jobb volt, egyáltalán nem hasonlított a tavalyi gyér San-hoz. A vízállás tökéletes volt.

Egy negatív dolog volt számomra, és többeknek sem tetszett, a szektorunkba verseny kezdetekor már ott állt egy helyi ember, erőssen spey-elt, ő még nem is volt nagy baj mert legalább beszéltünk az okosságokról, épp galócára hajtott tandem nimfa, 30-as előke, 8-a rákhorog. De az a másik 8 helyi akik gyakorlatilag a nyakunkra másztak, már kevésbé volt szimpatikus.

Dobogósok

Eredmény:
1. - Kovács Gergő
2. - Szász Szabolcs
3. - Dóka László

Legnagyobb hal:
Zalánfi Attila (Tyütyü) 46 cm-es pér!

Kovács Gergely, a bajnok, tapasztalatai:
.
Sok hal volt, de össze voltak állva egy-egy jobb haltartó helyen. A folyón felfelé haladva több száz méteren nem volt 'normális méretű halakból álló banda. Voltak olyan gödrök ahol a tavalyi vagy tavaly előtti állapothoz képest egyáltalán nem találtam halat. Tapasztalatom szerint a pérek 12:00 körül kezdtek eszegetni (eddig nimfával sem igen tudtam megcsípni őket) majd 14:30 körül ismét nyugovóra tértek. Ezután már csak egy-két kisebb pért lehetett elkapni nimfával (jobb helyeken szárazzal). Verseny előtt egy nappal találunk olyan helyet is ahol egy jó pool-ból 6-7 darab 40 cm feletti is szákba került és jópár hasonló méretű nyomban megakasztás után lemaradt. A sebesek átlagmérete nagyot nőtt a tavalyihoz képest és jóval több pici (7-15 cm) pér volt a vízben mindenfelé.

A csatolt kép egy 'bandanagy volt (50cm) és szárazra jött az egész napos esőben.

Ami nekem bevált:
Szárazlégy - 22-24-es horgon natúr CDC kérész, mindenféle dubbing-tól és farkincától mentesen.

Nimfa - 18-20-as horogra kötött fácán, pici fácán farokkal és pici wolfram fejjel.

Hunyadi Péter, aki először volt velünk a San Kupán, így emlékezik:
A 2011-es San kupáról hazafele tartva fölhalmozódtak bennem a verseny eseményei, élményei. Mondtam apának, hogy nem bírnám ki a hazautat anélkül, hogy meg nem állnánk valahol kicsit pecázni. Apa beleegyezett, a semmi közepén megálltunk egy kis patakon. Szép víz volt, kicsi, de tágas, legalább lehetett lengetni. Automatikusan a Vámos Bencétől kapott legyemet kötöttem fel, hiszen ez vált be a verseny alatt.

A kis patak
Apa rögtön figyelmeztetett, hogy halakat lát. Mikor végeztem a bíbelődéssel, odamentem, ahova apa mutatott. Én is láttam a kis pikkelyeseket. Rájuk dobtam, úszott a légy, őkelmék csak bele-belecsíptek, nem nagyon izgatta őket. Föladtam, odébbáltam. Apa szintén mutogatott, láttam a halat. Bementem a vízbe, de későn, már megzavartuk, ezért nagyon résen volt, nem érdekelte a legyem, menekült is. Mentem utána, közben dobtam néhányat. Végül megláttam a "bandázási" helyet. Több, legalább hat db. uszonyost is láttunk egy helyen. Dobtam, úsztattam, rávágás, belecsípés, semmi. Megismétlődött még párszor, mikor végre az egyik azt modta magában, hogy:" ...na, én ezt most leszedem, ha addig élek is!...". Sikerült is neki. Bevágtam, akadt. Apával eddig azt gondoltuk e halakról, hogy sebesek, de szákolás előtt kiderült számomra, hogy nem pisztráng, hanem domolykó.

Örömmel vettem kézbe életem első domiját.

Visszaengedtem, dobtam újra. Biztos felzargattam őket, hiszen semmi érdeklődést nem mutattak. Próbálkoztam nimfával, semmi. Visszaálltam legelső helyemre, ott se fogtam semmit. A környéken sikerült még fognom egy aprócska küszt, az is küszködött a légy leszedésével, de végül ő is rászánta magát.

Indultunk, sajnáltam kicsit, hogy nem horgászhattam még ezen a kanadai szépségű, hegyi patakkal teli tájon. A víz nevét sajnos nem tudtam megjegyezni.

Jó volt, szép volt, remélem, jövőre találkozunk.

Szöveg és képek:
Mester Róbert
Kovács Gergely
Dóka László
Hunyadi Péter

Hozzászólások

Gyuszi az utánpótlás képe

Az is volt, és most mérföldekkel jobb volt a  tavalyinál. Lehetett érezni szinte, hogy most a nagy halak is itt vannak. Persze tudni kellett őket megakasztani, és kifogni, itt gratulálnék a nyerteseknek. Engem sajnos megtépett pár jó hal, úgy nézki csiszolnom kell a módszereimen.

 

legyezni jó...és vissza engedem

Zotyó képe

Jó móka lehetett ! Yes