Legyezőhorgászat az atomerőmű árnyékában

Categoria: 

„Kössetek nekünk kokárdalegyet!” hangzott a felszólítás a 2009-es Horgászsport kiállításon, ahol a MŰHOSZ is jelen volt a Sikeres Sporthorgász standján. Rövid gondolkodás után elkészült a képen látható „Paksi atomkokárda”-nak elnevezett „Bunny Bug” típusú csukalégy, ami –horogra kötve- az őszi időszakban eredményesen használható, viszont biztosítótűre kötve kedvelt kitűzője az ismerősöknek. A „megrendelő” a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület elnöke –Antal Lajos- volt, aki ezek után meghívta a legyeseket egy horgászatra az egyesületük vizeire.

A paksi atomkokárda

Kapcsolatfelvétel után, fiammal szeptember végén horgászattal egybekötött terepszemlét tartottunk. A váratlanul közbejött programok miatt csak délután tudtunk a vízre kimenni, és így sötétedésig csak három óránk maradt a horgászatra. A botok összeszerelése, és felszerelés felvétele után indultunk a vízhez. Egy gyönyörű víz tárult a szemünk elé, gondosan rendben tartott környezettel, de már ekkor látszott, hogy nem egy könnyű legyes pálya. A klasszikus fej feletti lengetést a parti növényzet miatt nem lehet kivitelezni, de az orsódobás változatai jó eredménnyel használhatók.

Horgászat a nyílásokban

Információink szerint, a tavak nagyon jó balin állománnyal rendelkeznek, amit a halak sorozatos rablásaikkal igazoltak is. A balinok a víz felszíne közelében viszonylag kis méretű ivadékokra vadásztak, ezért ennek megfelelően egy fehér- sárga színű, a víz tetején úszó polifoam legyet kötöttünk fel, ami jó választásnak bizonyult. Bálintnak megmutattam, hogy ilyen benőtt környezetben hogyan tudja a legyet a megfelelő helyre juttatni (ezt a dobás típust még nem ismerte), majd tőle kicsit távolabb én is elkezdtem horgászni. Az első két halam fárasztásához még odajött, majd kis idő múlva neki is sikerült megfognia élete első legyezett halát egy 35 cm-es balin képében. Sötétedésig, nekem is sikerült 5 darabot – kifogás után- visszaengedni.

Méretes balin

Hazaérve, telefonon megköszöntem vendéglátónknak a szép délutánt, és már ekkor felvetődött a kérdés, hogy egy társasággal vissza szeretnénk menni. Mivel az egyesület megtiltotta a napijegyeseknek a pergetést, és ebbe beleszámított a legyezés is, nem tűnt egyszerűnek a megvalósítás, de megígérték, hogy elgondolkoznak az ötleten.

Az idei kiállításon ismét szóba került egy legyezőnap gondolata, majd pontosítottuk az időpontot, és így június 19-én egy jó hangulatú napot töltöttünk a vízparton. Ezen a napon mindenki térítésmentesen horgászhatott, ha vállalta, hogy csak klasszikus legyező felszereléssel horgászik, és a fogott halat a lehető legrövidebb idő alatt (mérés, fotózás) után kíméletesen visszahelyezi. Reggel kicsit nehézkesen gyűlt a társaság, de a helyiek közül egyre többen ültek le a felállított légykötő satu köré, és érdeklődve figyelték, hogyan készül el egy – a balinra igen eredményes” „gurgler” légy.

Örömmel vettem, hogy többen hozták a saját (régen megvásárolt, de a méltatlanul sarokba állított) legyezőbotjukat. Volt, aki kipakolt egy csomagtartónyi finomszerelékes felszerelést, majd látva a legyeseket, elővette a frissen hozatott legyeket, és legyező kellékeket. A különböző alkatrészekből összeállítottunk egy komplett felszerelést. Megbeszéltük, hogy az egyes alkotóelemeknek mi a szerepe, és az adott vízen milyen legyekkel érdemes próbálkozni. Miután megérkezett, Paskay Ernő Mesterfokozatú dobásoktató egy rövid bemutatót tartott a gondosan ápolt füves részen, majd az érdeklődők tőle tanulták az alapokat, melynek délután kézzelfogható eredménye is volt.

Ernő demonstrates - explains - and teaches

Amikor már mindenki túl volt az első lengetésein, eljött az ideje, hogy az ismereteket megnézzük a gyakorlatban is. A társaság kisebb csoportokban járta a vizet, és próbált halat fogni. A legtöbben a Kondorosi ágat vallatták. Volt akinek az első legyezett halát is sikerült megfognia, de akadtak akik a máshol szerzett tapasztalataikat, itt nem tudták kamatoztatni.

Ebből volt sok


A nap végére a helyiek - Látva, hogy ezzel a felszereléssel nem lehet tiltott módszereket használni-, megígérték, hogy engedélyezni fogják a napijegyeseknek is a legyezést. A tavakon napijeggyel továbbra sem szabad pergetni, és természetesen a balinólmos-műlegyes szerelés is ennek számít! Összességében elmondhatjuk hogy mindenki jól szórakozott, a helyiek megismertek (egyesek megszerettek) egy más módszert, mi pedig láttunk egy gyönyörű vizet gondosan rendben tartott környezettel.

Tanácsok a vízhez:
A vízre egy AFTM 6-8 közötti felszerelés teljesen megfelelő. Zsinórnak lehetőség szerint úszó DT típust válasszunk, mert az alkalmazható dobásfajtákkal nagyobb távolságot tudunk elérni, mint a WF-es típussal, de az utóbbi is megfelel a célnak. Előkének bármilyen vékonyodó előke (Gyári, csomózott, sodrott megfelel, ha a végén a tipet 0,20-0,25 közötti. Az ennél vastagabbra nem volt kapás, a vékonyabbal nem dobható rendesen a légy, és sok esetben szakít a hal. Csalinak 6-8-10-es horogra kötött túlnyomóan fehér vagy világos legyek eredményesek, mint a „gurgler, White Moth, stb.” A legyeket bedobás után rövid de erőteljes rántásokkal vezessük időnként kis szünetet tartva.

A víz fölé hajló fák jó haltartó helyek, ezért sokkal fontosabb a dobás pontossága, mint a hossza. Ha sikerül egy ilyen fa alá bepöccinteni a legyet, akkor akár olyan szép amúrt is foghatunk, mint Ernőnek sikerült.

Ernő és a fogott amur


Ezen a vízen is oda kell figyelni a méretekre. Aki a jelenlevő ivadék méretétől jelentősen eltérő legyet használ, jó esetben is csak ráfordulást ér el. Egy kisebb méretű léggyel viszont már meg is tudja fogni a halat.

A szöcske-béka


Nekem a saját fejlesztésű fehér-sárga szöcske-béka vált be, amit a következőkben leírt módon készítek el. Fehér és sárga dekorgumiból három réteget összeragasztok, majd száradás után 5-7 mm átmérőjű hengereket szúrok ki dugófúróval vagy lyukasztóval. Az így elkészített fejet felhúzom egy vékonyhúsú 6-8 méretű horogra, és elétekerek egy kis bandázst cérnából, hogy az ehhez szorított fejen kialakuljon egy kis homorú rész, majd az egészet pillanatragasztóval rögzítem. A fej mögött alapkötést készítek, és a horogöbölben piros Spectra dubbingból kialakítom a farokrészt. 6-7 mm széles fehér dekorgumi csíkot kötök be hátnak, majd elkészítem a békalábakat Fácánfarok szegmensekből, és ezeket is bekötöm. Fehér Spectra dubbingból kialakítom a test hátsó felét, ráhajtom a hátat, eltérő színű dekorgumiból jelzőszárnyat alakítok ki, és bekötöm az első lábakat imitáló gumit is. Folytatom a testet a fejig, betakarom a hátanyaggal és elkötöm a cérnát. Lakkozás és méretre vágás után használható.

Balin a szöcske-békára

Hozzászólások

_sanya képe

sztem naon jo , foleg az amur , mondhatni atom Biggrin   Yes

Zigi képe

Szerintem egy írás attól nem veszt az értékéből, hogy korábban már megjelent valahol. Nyilván minden média szeretne elsőként lehozni egy hírt, de a mi világunkban nem igen vannak ilyenfajta, a pillanat szenzációjára épülő írások. A dobó vagy légykötő technikák szakmai illetve a szórakoztató írások irodalmi értéke holnap is meg van. Szóval ezt az írást akkor is feltettük volna, ha nyakig ülnénk a beküldött témákban, de ez sajnos nem így van.

Van aki a saját blogjára ír, van aki másnak, van aki pénzért, van aki valamiért nem tud, van aki nem akar, van aki juszt ide nem fog.... Ezek mindegyike elég alapos érv ahhoz, hogy én nem forszírozom a témát. De ha már itt vagyunk, megkérek mindenkit, hogy ha ideje engedi, járuljon egy-két írással hozzá az oldalhoz. Csak azt tudom ismételni, amit az CEEFF indulásakor is mondtam, ez egy közösségi oldal, ahol megosztjuk egymással a tudásunkat, tapasztalatainkat, élményeinket, és az oldal pont olyan értékes lesz, mint amennyit belerakunk.

Szóval örömmel olvasunk botladozásaidról, biztos lesz aki tanul belőlük, lesz aki jól szórakozik rajtuk Smile Keress meg priviben, ha már összeált az ötleted, és megírom, hova küld stb... De ha már elkezdted írni, akkor legyen történetenként legalább 5-6.000 leütés és kellene mindegyikhez legalább 2-3 jó kép, de inkább több. Egy kép se legyen nagyobb mint 2MB és a kép hosszabb oldala ne legyen több mint 2.000 pixel.

Köszi előre is.

.....

Sok ember horgászik egész életén keresztül anélkül, hogy tudná: nem is a halat keresi.

(Henry David Thoreau)

kelsza képe

sztem se gáz ha megjelennek olyan cikkek amik már máshol napvilágot láttak.
nekem speciel új volt, mert évek óta nem veszek horgászújságokat, mert szörnyen unalmasak lettek. legalábbis engem már nem érdekelnek, azok az írások amik megjelennek ezekben az újságokban. megkaptam az e havi egyik lapot, hát mit ne mondjak. rapalával fogott denevér, harcsák felakasztva, bojlizás napestig. persze ez nem azt jelenti, hogy ezek az újságok nem jók, csak engem már nem érdekelnek. így itt elolvashatom őket. ja,csak, hogy tudd a horgászújságok is tele vannak régi(régebben már megjelent) írásokkal.
de písz és tök jó ötlet, hogy akarsz csinálni a kezdő lépéseidről egy sorozatot.

"... és nem kétlem, hogy ama fánál elkapok egy fejes domolykót..."

Isaak Walton

benyus képe

"nem kellene regi irasokat feltenni"

Miért ne? Én kifejezetten örülök a bárhol is megjelent legyes cikkek utánközlésének, mert leszoktam a nyomtatott horgászsajtóról. Így legalább megvan itt, egy helyen.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

starboard1971 képe

Sziasztok!

abszolut kezdokent es 1 honapos tagkent nem szeretnek kukacosnak tunni, de a fenti cikket mar honapokkal ezelott olvastam talan a magyar horgaszban vagy mas horgaszmagazinban. Attol, hogy az oldalon keves anyag van meg nem kellene regi irasokat feltenni mert nem fogja javitani az oldal mi

En tervezek egy sorozatot:  botladozasaim cimmel, amint kimereszkedek a patakra a legyezo botommal es megprobalom nem eltantoritani a kezdo tarsaimat a legyezes elkezdesetol...