A legyezőbotokról

Categoria: 

Mint páran tudjátok, botmániában szenvedek, és állapotom elég gyógyíthatatlannak tűnik...
A teljesség igénye nélkül gondoltam írok pár sort "fétistárgyunkról" a legyezőbotról. Sokminden kimaradt, de remélem pár hasznos infóval is szolgál. Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek. Az írás egy cikk kiegészítéseként készült segítségképpen, ezért inkább informális, mint irodalmi, néhol esetleg felületes. Szívesen veszem a későbbi észrevételeket, kérdéseket, kiegészítéseket a témával kapcsolatban. Esetleg egy új rovat is születhet belőle a fórumon...

A botok karakterisztikáját meghatározó tényezők:

  1. SÚLY
    • a bot önsúlya
    • érzett súly (a bot kézben-orsóval, dobás közbeni- megtapasztalt súlya)
  2. ANYAG
    • nád (ragasztott tonkin/bambusz - "ínyencek" által ma is használt- rendkívül drága)
    • üvegszálas (régen használt, de még mindig jelenlévő anyag - pl.: Winston Retro) - elég nehéz, de erős, ütéssel szemben ellenálló, ugyanakkor lágy akciójú botok készülnek belőle
    • grafit- a legelterjedtebb, és legtöbb variánssal bíró anyag ( a használt kötőanyag milyensége, a grafitmolekulák sűrűsége, hozzáadott anyagok- kevlár, titán, boron stb)
  3. FORMA-VAGY "ELVÉKONYODÁS"- TAPER
    • Ez a bot kónuszos elvékonyodását, "formáját" jelenti az aljától a csúcsáig. Rendkívül meghatározó a bot akciójában. Rendkívül sokféle variáns létezik, vagyis a legtöbb esetben a mai modern botoknál az összetett - variálódó formát alkalmazzák, vagyis a bot hosszán a szakaszoktól függoen az elvékonyodás mértéke nem egyenletes, hanem a kívánt akció elérése érdekében variálódik. Egyes esetekben a botnál fordított elvékonyodást (reverse compound taper) alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a bot alja felé egyes szakaszok vékonyabbak mint a spicc feloli részen. Maga az anyagvastagság is variálódik végig a bot hosszán. Természetesen ezek a különbségek legtöbb esetben szabad szemmel észre sem vehetőek.
  4. GYŰRŰK
    • A botok akcióját erőteljesen befolyásolja annak gyűrűzése.
    • Lényeges tényező a gyűrűk elosztása, anyaga, és fajtája (egytalpas, tradicionális "kígyó"-gyűrű és a különböző betétes gyűrűk). Egy gyűrűnélküli blank akciója és a kész bot karakterisztikája teljesen más lehet. Botépítési felfogás kérdése hogy a blank akcióját akarjuk-e a lehető leginkább megőrizni, vagy esetlegesen más irányba befolyásolni a gyűrűzéssel.
    • A dobási távolságot is nagyban befolyásolja a gyűrűk elhelyezkedése, és nem utolsósorban mérete. A tengeri és egyes gyors akciójú botoknál elterjedt a "túlméretezett" vezető-és véggyűrűk alkalmazása. Az utóbbi időben egyes gyártók a "recoil" -vagyis formájukat a deformálódás után visszanyerő rugalmas gyűrűkkel szerelik bizonyos botjaikat (Loomis, Diamondback).
    • Jelen vannak még a titánium -karbid-és nitrit bevonatú gyűrűk, de a legelterjedtebbek a kemény krómozott, tradicinális gyűrűk.
  5. HOSSZbot gusztálás
    • A botok természetesen a tervezett használathoz mérten, különböző hosszúságban készülnek (jéééé!...).
    • A rövidebb botok általánosságban a rövidebb távolságra való horgászatra, míg a hosszabbak a távolabbi horgászatra tervezettek. Ugyanakkor pl. nimfázásnál előny a hosszú bot, hiszen könnyedebben tudjuk irányítani a zsinórt, jobban ki tudjuk emelni a vízből. (8,6''- 10'')
    • A rövidebb botokkal agresszívebb, gyorsabb dobásokat is végre tudunk hajtani hiszen a mozgatott erőkar is rövidebb. (6,6'' - 8'')
    • A mély vízben való gázolásnál, a bellyboat-os horgászatnál szintén hosszabb botokat használunk, hiszen a vízszinthez közelebb lévén, a hátsó dobásnál könnyebben el tudjuk kerülni a zsinór vízbecsapódását. (9'' - 11'')
    • Általában egy adott szériában a hosszabb bot valamivel lágyabb, és a görgő - dobásra (rollcast) alkalmasabb. A kétkezes botok alkalmasak nagy távolságokra való horgászatra és komplex zsinórirányításra (mending), és mivel mindkét kezünket használjuk, korrekt technikával a dobás sem fárasztó. Ezek a botok igen hosszúak ( 10'' - 16'')
    • A kétkezes botok taglalása egy külön írást érdemelne...
  6. "KOZMETIKA"
    • Ezalatt a bot külső jegyeit értjük, úgy mint: a felhasznált anyagok minősége, a kötések, gyűrűfelkötések milyensége, a kötések lakkozása, a felhasznált epoxi mennyisége, a szín, vagyis a végső felületkezelés.
    • Ide tartozhat még az orsótartó (anyaga - aluminium, fabetétes vagy teljes fém, titánium, grafitbetétes, alpakka; felületkezelés mértéke -anodizált vagy festett, natúr; fajtája- csavaros, gyurus, alul vagy felül záródó, stb.)
    • A bot markolatának anyaga általában parafa, annak minosége szintén a bot valós értékeire utalhat. A markolat-vagy nyél- formája nagyban befolyásolja a bot általános használatát, kényelmességét. A botnyél mérete, fajtái külön fejtegetést igényelnének.
    • A mai botgyártásban használják a matt- csak csiszolt, vagy matt lakkréteggel védett megoldást (Loomis Gl-széria, Abel), a különbözo környezetbarát lakkokat (Scott), a festék-lakk kombinációkat, és a különbözo "flitteres"-csillámos megoldásokat is (StCroix Legend Elite, Loomis Trilogy, stb).
    • Ezek a tényezők amellett, hogy a bot valós akcióját is befolyásolják, a használó pszichikai hozzáállására is hatást gyakorolnak- vagyis magát a horgászat milyenségére is hatással vannak.
    • Véleményem szerint a nagy márkák "gyári" építésű botjai közül a legszebben építettek a Thomas&Thomas, az Orvis csúcsszériái, a Winston, és tán a Hardy botjai.
  7. AKCIÓ
    • A bot igazi "karaktere"- rendkívül sokféle lehet, de a két véglet a "gyors" és a "lassú". *alább bővebben lesz szó az akciókról.
  8. ZSINÓROSZTÁLY
    • Attól függően, hogy a botot milyen horgászmódszerre tervezik, különböző nehézségű zsinórokat kell megfelelően kidobnia, vagyis különböző akcióval és erősséggel kell rendelkeznie.
    • Az osztályozás a 0-tól a 14- ig terjed.
    • A kidobott legyek méretéhez igazodik a zsinór (nagy legyek-nagyobb átlagsúlyú zsinór- hiszen nagyobb mozgási energiát kell kifejtenie a zsinórnak a légy célbajuttatásához), és a zsinórhoz igazodik a bot. Ezek szerint egy bot dobás-és horgászás közbeni viselkedését nagyban meghatározza az, hogy milyen zsinórral használjuk. Ugyanaz a bot adott zsinórosztályban, másképp fog viselkedni egy rövidebb, de nehezebb fejű zsinórral (a zsinór összsúlyának nagy része az első szakaszra koncentrálódik-vagyis rövidebb zsinór is jól "felhúzza a botot), és másképp egy hosszú fejű- vagy delta formájú, hosszan elvékonyodó zsinórral.

A bot akciójáról pár szó:

dobásAz akciót (melyről általában a legtöbb vita folyik) az összes többi tényező meghatározza. (súly, anyag, taper, gyűrűzés, stb)
Az általános felosztás lassú és gyors botokat ismer, de ezen belül rengeteg a variációs lehetoség. A modern botépítés 80 százalékban egyre inkább valamiféle középutat keres, vagyis a gyors botok sem a régről ismert "sprőd"- "seprűnyél" akcióval rendelkeznek (ezek a botok merevek, a spiccrész "dolgozik"), hanem - ami minden jóminőségű gyors bot mai ismérve- progresszív akciójúak, a bot ereje az alsó tagokból jön, vagyis az alsó rész is "dolgozik", de a bot maga a görbülés után azonnal, a lehető legkevesebb utórezgéssel visszaáll egyenesbe.
A parabolikus akció miatt a dobás kényelmesebb, ugyanakkor a bot gyorsasága miatt nagy energiát ad át a zsinórnak, vagyis lehetővé teszi a hosszú dobásokat, és a gyors, eredeti formába való visszaállás a pontosságot növeli. ( A modern gyors akcióra jó példa a Thomas&Thomas Vector, Helix, Sage XP, Winston LTX, BIIx, Orvis T3, stb)
A mai "lassú" botok ugyan lassabban nyerik vissza egyenes formájukat, de nem erőtlenek, vagyis hosszabb dobásoknál sem vesztik el erejüket- nem "omlanak össze", a megfelelő- lassabb és hosszabb mozdulat- dobásritmus megtalálásával szinte ugyanolyan teljesítményre képesek mint egy "gyors" bot. ( Modern "lassabb" akciójú botok pl.: SAGE SLT, LL, VPS Light, Thomas&Thomas Paradigm, Winston WT, Scott G, Sage SP, stb.)
Általános nézet, hogy kisebb távolságokra való, finomabb horgászatnál a lassabb- medium- akciójú botok nagyobb élvezetet nyújtanak, míg a nagyob távolságokra való, vagy szeles idoben történő horgászatnál a gyorsabb botokat érdemes használni.

Fontos megemlíteni, hogy egy bizonyos tudásszint elérése után viszonylag könnyű a különbözo akciókhoz igazítani dobási technikánkat, ritmusunkat.
A botépítéskor, attól függően, hogy a gyűrűk mely oldalra kerülnek (a blank gerincére, vagy épp ellentétes oldalra), befolyásolhatjuk a bot leendő akcióját is (gyorsabb-gerincesebb, ill. Lassabb-lágyabb)

Érdemes azon is elgondolkodnunk, hogy nem csak a hal nagysága kell, hogy meghatározza botválasztásunkat, hanem az is, hogy milyen vízen akarunk vele horgászni. Vagyis egy tavon, vagy lassú vízen egy adott méretu halat esetleg könnyedén kifogunk egy lágyabb, alacsonyabb zsinórosztályú bottal, míg egy gyorsabb, rohanó, erős sodrású vízben halunk a sodrást kihasználva könnyedén elúszhat- nem tudjuk megtartani. Ilyenkor vagy erősebb akciójú, vagy nagyobb zsinórosztályú botot kell használnunk. (A túl gyenge bot használata egyáltalán nem "sportszerű", mert - ha a halat ki is fogjuk, esetleg túlfárasztjuk, és ha vissza is engedjük, nagy eséllyel elpusztul a szervezetében felhalmozódott tejsavtól.)
Kezdő legyeseknek nem érdemes sem túl gyors, se túl lassú botot választaniuk. A túl lassú bottal, nagy az esélye, hogy nem tanulnak meg rendesen dobni, mert a dobási hibák nem jelentkeznek olyan észrevehetően (csukló túlzott használata, a botspicc körkörös mozgása, stb), gyors bottal pedig esetleg nem lesz élvezetes számukra a horgászat, hiszen a gyorsabb bot kényesebb a dobási ritmusban elkövetett hibákra, ami esetleg túlzott erolködéshez, "erőből" és nem technikából eredő dobásokhoz vezet, ami fárasztó, és könnyen lelohasztja a kezdő lelkesedését. Ezért teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a kezdő legyező legjobb, ha medium- középgyors akciójú botot választ - amit egy-két év múlva sem "no ki", megfelelo "fílinget" élvezetet ad egy hal fárasztásánál, közeli és távolabbi horgászatra is alkalmas. A nevesebb gyártók "kezdő" szériái mind hasonló, középgyors akcióval rendelkeznek. ( Sage DS2, Winston Ibis, Scott alsóbb kategóriái, Orvis Clearwater, StCroix, Loomis GL3, Adventure, stb)

A legfontosabb talán amire figyelnünk kell, hogy FEJNEHÉZ botot lehetőleg ne válasszunk.
Érdemes orsóval, dobás közben is tesztelni a botot, de a fejnehéz, vagy "kézben nehéz" botokkal fárasztó, hosszú távon nem élvezetes a horgászat.

Még egy érdekes adalék a grafit "modulusz" száma, vagyis a grafitmolekulák sűrűsége. Az utóbbi két évtizedben egyfajta versenyfutás folyt le a gyártók között, a minél magasabb modulusszámú grafitok alkalmazása terén. A magasabb modulusszal rendelkező grafit könnyebb, erősebb, gyorsabban visszaáll eredeti állapotába. Ezzel szemben sokkal törékenyebb (ütésre érzékenyebb) és drágább. A törékenység ellensúlyozására különbözo erősítő anyagokat adtak a kötőanyaghoz (a grafitrétegeket általában egy műgyanta alapú kötőanyag fogja össze)- pl.: Sage Durascrim-, vagy magát a botot próbálják kívülről erősíteni (kevlár, titánium, stb). A jelenlegi egyik csúcstechnológia a magas modolusszámú grafit alkalmazásában az Orvis T3-as szériája, amely molekuláris szinten védi az anyagot.
Más gyártók megmaradtak az alacsonyabb modulusszámú grafitok alkalmazásánál, de olyan anyagot adnak a bothoz, amely megnöveli annak erejét, és az akciót érzékenyebbé- gyorsabbá teszi. (ilyen pl. a Winston BoronXTR, és BIIx szériája)
A különbözo szériák grafitmegjelölései útmutatót adnak a felhasznált anyagokról: Sage: graphite II, gr. III, gr. IV, Loomis GL2, GL3, GLX, stb. A magasabb szám általában magasabb modulusszámot is jelent.
A botok erősségét, ellenállóképességét a felhasznált grafitszövet szerkezeti felépítése, a különböző rétegek egymásra épülése, a grafitszálak elhelyezkedése is befolyásolja. Egy adott boton belül több gyártó alkalmazza a MPS-t (modulus positioning system) amelyet a Sage nevezett el így, de az elvet más gyártók is használják. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a bot teljes hosszán egyes szakaszok más-más modulusszámú grafitból állnak, vagyis a "gyorsabb" és "lágyabb" anyagok váltogatják egymást. Pl. a Redington egykori- még Amerikában gyártott szériája a DFR, amely a három különbözo tagban három különbözo típusú grafitot használt, a BoronXTR, és a Bl5 a Winstontól az alsó részen boront (ero) használ, míg a spiccrészen LT-magas modulusszámú grafitot( gyorsaság, érzékenység). A Sage új szériáiban - Xi2, TXL -szintén ezt az eljárást alkalmazza.

A bottagok száma:
Az utóbbi időben elterjedtek a többrészes botok (3tól felfelé), és azt kell megállapítanunk, hogy előnyeik rég megelőzték (vélt) hátrányaikat. A nézet, miszerint a többrészes (3, 4, 5) botok akciója jelentosen megváltozik, jóval nehezebbek, már nem helytálló, hiszen a modern gyártási technológiák mellett egy adott széria ugyanolyan hossz- és zsinórosztályú botja kétrészes és négyrészes verziójának súlykülönbsége elenyésző, és az akcióban megjelenő különbség szinte érzékelhetetlen. Természetesen a minőségi gyártókról lévén szó.
Egyes szériák többrészes botjai, esetleg lehelletnyivel gyorsabbak/merevebbek (mint pl Sage RPL+), más szériákban a részek számával esetleg az akció némileg lágyabbá válik. Sok gyártó egyes szériáit csak "sokrészesre" tervezi - ált. 4, de esetenként 5 részből állnak. (Sage TCR, Winston LT, XTR, BL5, T&T Helix, stb)
A bottagok illeszkedhetnek "stucnis" (spigot joint/internal ferrule), vagy "sleeve over"- "ráhúzós" illeszkedéssel, amikoris az alsó tag a felsőbe csatlakozik.
Ezen a téren is az utóbbi években előrelépés történt, vagyis az összes gyártó igyekszik az illesztéseket a lehető legsímábbra venni, a bot átmérőjének változását a legkisebbre csökkenteni.

A bottagok ápolása:
Mivel az illesztések a bot kényes pontjai, érdemes nagy figyelmet szentelni nekik, és rendszeresen ápolni a csatlakozásokat. Igyekezzünk az illesztéseket mindig tisztán tartani, ne engedjük, hogy por, homok- és egyéb szennyeződés az üreges (felső-) tagba jusson, mert az belülről sértheti fel a grafitot, és bottöréshez vezethet.
Használhatunk síma paraffint (gyertyát) amelyből egy keveset(!) hogászat elött a bot csatlakozására kenünk, majd ujjunkkal erősen szorítva körkörös mozdulatokkal végigsimítjuk, ezáltal csak egy vékony filmréteget hagyunk a bot felületén, ami pont elég ahhoz, hogy a bottagok a horgászat közben ne lazuljanak meg, és peca végeztével a tagokat szét is tudjuk szedni.
Horgászat után MINDIG tisztítsuk le a csatlakozásokat, hogy a paraffinra por, egyéb szennyeződés ne ragadjon, ami aztán az üreges részbe kerülhet. Ne használjuk a paraffint vastagon, mert az lassan felgyűlhet a bot üreges belső felületén és szintén a szennyeződések lerakódását segíti elő.
Idény végén érdemes egy fültisztítóval, alkohollal kitisztítani a csatlakozások belso felületét. Horgászat közben - a dobások intenzitásától függően - bizonyos időközönként ellenőrizzük, hogy a bottagok nem lazultak-e meg. (a laza csatlakozás esetleg a felső tag elvesztését, vagy terhelés (jó esetben hal) esetén bottörést okozhat.
A tagok összeillesztésénél és szétszedésénél lehetőleg kezünk legyen minél közelebb az illesztéshez, és ne csavarjuk a két bottagot! Minimális csavarást alkalmazhatunk ha a két tag nagyon összeragadt, de csak fokozatos erőkifejtéssel.

Végezetül a botokat igyekezzünk használaton kívül mindig a botcsőben tárolni, amelynek kupakját LECSAVARTUK, hogy a cső belsejében a boton-nyélen, esetleg magukban a bottagokban maradt nedvesség ne okozzon párásodást, mely először az osótartó és a botnyél parafájának károsodását (penészedés, a fémrészek oxidációja, a fabetét rothadása, megrepedése, stb), rosszabb esetben a bot felületében, vagy a bot anyagában okoz kárt.
Egy kis odafigyeléssel még az "örökgaranciás" botunk garanciájára sem lesz szükség, és hosszú évekig használhatjuk kedvenc botjainkat.

A zsinórosztályokról majd máskor....

...futás a sarokban álló botokhoz!

Péter

Hozzászólások

benyus képe

Óóó jajj, nem is azért , csak a modulus(z)ról már annyi mindenfélét olvastunk a horgász folklórban, hogy azt gondoltam, nem árt egy kicsit oszlatni a homályt. Örülök, hogy nem vetted támadásnak BeerHandshake

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

horog képe

Benyus tudományos igényű kiegészítése, és az én felszínességemre való rávilágítása :
http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=1320

köszi, Doktorúr.

...ja ez meg hogy került fel?!

 

Lendvay György képe

Jóvanna, le voltam lassulva abban a korai időben :evil: Handshake

“Nem akkor alkottál tökéleteset, ha már nem tudsz mit hozzátenni, hanem ha már nem tudsz mit elvenni belőle.”
(Antoine de Saint-Exupéry)

Helix képe

 Mármint, akkor..  Devil

Ne bántsuk, ez a férfiúi tekintély!  Wink

Zo'

Member of Danielsson Ambassador Program /www.danielsson-flyreels.se/

"Közelít a Horizon-hoz a Helix..." /Naplemente műlegyes nyelven/

Lendvay György képe

Uram, a memóriája megcsalja ;)
Egy grammal sem könnyebb :yes:

“Nem akkor alkottál tökéleteset, ha már nem tudsz mit hozzátenni, hanem ha már nem tudsz mit elvenni belőle.”
(Antoine de Saint-Exupéry)

Helix képe

Horog régi jó írása! Pár kilóval könnyebben... Devil
Amúgy, nagyszerű, de meg kéne kérni a szerzőt, hogy vállaljon egy második kiadást, mert márkák tekintetében frissülnie kéne.

Zo'

Member of Danielsson Ambassador Program /www.danielsson-flyreels.se/

"Közelít a Horizon-hoz a Helix..." /Naplemente műlegyes nyelven/

benyus képe

És végre, a rollcast = görgő dobás!
Engem annyira, de annyira zavar az "orsódobás" kifejezés, talán mert az "orsó" szó a horgászatban erőteljesen az eszközhöz kapcsolódik, amihez ugye a rollcastnak semmi köze. Amellett számomra jóval szemléletesebb is a görgő, gördülő dobás elnevezés, nem is értem, hogy ragadt rá az "orsó".

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&