A kanoézek támadása

Categoria: 

Már-már rendszeresnek tekinthető, hogy évente meglepem Judit kedvesemet egy „váratlan utazással”. Az elnevezés lehet ismerős, hiszen a számomra ijesztően visszataszító ábrázatú Hetti nénivel márkázott sorozat címét csentem el az évenkénti meglepetés-túránkhoz. Apropója, hogy a népszerű (főként a kislányok-anyukák között osztatlan sikert arató) sorozatban épp annyi volt a váratlanság, mint a mi utazásunkban. Vagyis limesz nulla.

A saját verzió lényege, hogy a kedvezményezett számára az úticél ismeretlen, mintegy meglepetéssel zárul. Igaz, így nincs összhangban a cím és a tartalom, mégis jól hangzik, régi-szép érzéseket ébreszt, és lehet jó előre örülni neki. Különös okból ezt a bizonytalan várakozást a lányok szeretik, pozitívan élik meg, noha én nagyjából szálanként tépném ki a hajam fordított esetben, de ez a történet szempontjából mellékes. Az viszont nem, hogy hogyan kapcsolódik mindez a legyezéshez (mielőtt még teljesen átmennék a Nők Lapja Café család-életmód rovatába).

Prágán kívüli szépségek – Cisztercita kolostor Vyssí Brodban

.
Először is, a meglepetés-cél Prága volt, ami Csehország meseszerű fővárosa (emlékeztetném a gyanútlan olvasót a ’CSEHország’ és a ’CSEH nimfázás’ kifejezések alliterációjára…). Másodszor, Juditomnak van egy olyan furcsa szokása, hogy jól érzi magát attól, ha én jól érzem magam, ez utóbbinak pedig az egyik leggyakoribb esete, ha derékig állok a vízben, és legyezek. Kedvesem állítja, hogy ilyenkor ő szintén jól érzi magát a természet ölén, a parti fövenyen (sziklán, fa tetején, stb…) ülve, egyetlen könyvet (nem mindig ugyanazt) olvasgatva. És hát, ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem a szavahihetőségét? Nyolc éve egyetértek vele, és igyekszem a kedvére tenni: legyezek, ha ettől boldogabb... Smile

Legyezés forever – A Vltava húzós szakaszán

.
Valahol olvastam azt a messzemenő igazságot, miszerint minden legyesnek maga felé görbe a loop-ja, így Prágából (a csavarlazítóan járhatatlan brno-i autópálya okán pláne) dél felé vettük az irányt. „Meglepve” tapasztaltuk, hogy utunk jó része a Vltava folyó mellett visz hazafelé, ahol történetesen lehet/érdemes/kötelezően ajánlott egy pillára megállni, és előkapni a legyesbotot, persze, megfelelő (szalmonidás) napijegy (500 CK ~ 5700 Ft) birtokában.

De hová tűntek a piros pöttyök?

.
A Váratlan Utazás 2011 Corporation ügyvezető testülete (én) ezúton fejezi ki köszönetét Romi és Zigi uraknak, akik nélkül valahogy máshogy jutottam volna el Csorbai művészúrig (special thanks to), aki végül részletes infókkal látott el a Vltava 3-4 szektorát (revír 28-29.) illetően.

A Vltava Vyssí Brod feletti vad, nem kenuzott szakasza

.
Mivel a legyezés a váratlan utazásban csak mint B terv létezett, különös hangsúlyt sem e részlet szervezésére, sem az esetleges figyelmeztetésekre nem helyeztem. Így siklottam át kissé könnyelműen Cs. Balázs nagykorú azon megjegyzésén, miszerint „a Google Earth-on látható csónakmennyiség valós”. Talán, ha a kapkodásban pontosítjuk a „csónak” kifejezést „kenu és kajak”-ra, másféle úticélt választok, így azonban Prágából a megadott itiner alapján szinte egyenes vonalban mozogtunk Vyssí Brod felé.

Egyik kedvenc részem, ahol ráborul az erdő

.
Az odaúton elhűlve konstatáltuk, hogy a Vltava folyón megrendezett legyes világbajnokság kinyomtatott szektorelemzései rendre említenek bizonyos „canoes” elemeket, melyekkel a konfliktust jobb kerülni. Az itiner megfogalmazása kitér arra, hogy jobb a késő esti órákban legyezni, mivel az általunk innentől csak kanoézeknek hívott lények ilyenkor „már a kocsmákban ülnek és dorbézolnak”, vagy a hajnali órákat választani horgászatra, mikor az említettek „a hajnalig tartó mulatozás fáradalmait pihenik ki”. Szeretem a költői túlzásokkal spékelt útleírásokat, helyén szoktam kezelni őket, így csak legyintettem a volán mögül, mondván, nincs az az evilági lény, akit ne tudnék tolerálni hobbipeca közben. Ez eddig oké, csak kihagytam a pisztrángokat.

Sebes-tanya a kemping alatt

.
A pisztrángokra, konkrétan „lot of brown trout”-ra mind Balázs, mind a kurrens jegyzetek kitértek, noha CSszétnimfáztamagátB már-már sajnálattal említette, hogy a leírások szivárványos pinyókról is szólnak, ellenben ő csak több tucatnyi sebessel találkozott ottlétekor. – No, az legyen a legnagyobb baj, hogy egy víz tele van sebes pisztránggal! – mondtam, közben eszembe jutott az is, hogy milyen régóta keresünk már Profi (PIstván) barátommal egy hamisítatlanul barna pisztrángos vizet…

Barna víz és egy seregnyi kanoéz


.
Hát, a „hamisítatlanul barna” stimmelt, a víz színére valóban ez volt a legjobb szó. Lélekben már otthon tréningeztem rá, hogyha meglátok egy felvizezett kávéként rohanó folyót, ne hívjam azonnal a cseh katasztrófavédelmet. A látvány elsőre mégis meglepő volt, bár nem rossz, csak szokatlan. Mint amikor azt mondod egy nőre, hogy érdekes… Szerencse, hogy a Vltava folyó nem sértődős.

Itt még úgy gondoltuk, megfúrjuk az összeset… Smile

Első kalandjaim Vyssí Brod főterén (na, jó, egyetlen útkereszteződésében) kezdődtek, ahol Juditom éles szemével (330 eFt) nálam is hamarabb kiszúrta az egyetlen horgászboltot (tudtam én, hogy a lézeres szemműtét minden pénzt megér…). Betérvén, csak német és cseh nyelven voltak hajlandók kommunikálni velem, én pedig mindkettőben egyformán erősen tudok mutogatni. A ’fly’ szót szerencsére értették, így majdnem vettem legyet. Majdnem, mert az általam keresett sedge-ek és goldhead nimfák nagyon csehül álltak. Szégyenszemre két léggyel léptem ki a boltból, csupán a lelkiismeretem megnyugatása végett. A légyárak egyébként magyarosak voltak, átszámítva 200-250 Ft között lehetett hozzájuk jutni ebben a boltban.

Egy cseh pér is előkerült

Majd elfelejtettem megemlíteni, hogy légyre azért volt (lett volna) szükség, mert a kisebbik dobozba átpakolt aranyfejesek, közepes-nagy nedvesek és szárazok mind otthon maradtak. „Aki tud, az nagykabátban is tud!” – szokta nyugtatni magát ilyen helyzetekben optimista barátom. Én is vállat vontam, hiszen nem mellesleg tudtam, hogy a kis szárazos dobozom hanyagságból 4 (azaz négy) nimfát is rejt.

A Vltava mesés része

Mielőtt vízbe léptem volna, két fontos dolgot (horgászjegy és szállás) el kellett intéznem. Az elsőt a „főtértől” mintegy 100 méterre, egy kozmetikus(?) műkörmös(?) flegma hölgyikétől sikerült megvennünk, aki már németül sem beszélt, és ezt templomi utálatoskép ábrázattal és vállvonogatással tudatta velünk. - Mi meg nem beszélünk csehül! – ütötte vissza a labdát gyors női reflexszel és hasonló mimikával Kedvesem, természetesen magyarul. Mókás volt, ahogy a szikrázó pillantások patthelyzetében álltunk, de nem volt idő efféle szórakozásra, így gyorsan elmutogattam csehül egy kétnapos, szalmonidás napijegyet (2x500 CK, a hetijegy lett volna 1700 CK). Állami jegyet (200 CK 3 évre) is kellett volna váltanunk, de ezt kétszeri megkérdezésemre sem kaptunk, megnyugató fejbólintásokat (miszerint az már nem kell) viszont igen. (Infó: ha valaki eljut Vyssí Brodba, és helyben szeretne engedélyt váltani, ezen a számon elérheti a jegykiadót: +420 775 174 070)

Adjatok már egy kis CDC-t!

A szállás ettől csúnyább véget ért, pedig az elején nagyon örültünk, hogy a helyi folyóparti kemping újonnan átadott (még valóban festékszagú és vaci új bútorokkal felszerelt) panziójában, a helyi szállásviszonyokhoz képest (700-1000 CK/éj/szoba) szinte féláron, 550 CK-ért kaptunk egy négyágyas, emeleti szobát. Javaslom a hozzánk hasonlóan gyakorlatlan utazóknak, hogy emeleti szobák igénybevétele esetén mindig kérdezzék meg a szállásadót (persze, csak ha szeretnek éjjel aludni), hogy teljesen véletlenül a földszinten, esetleg épp a szobájuk alatt nincs-e egy 300 fő befogadására alkalmas ebédlő, ami esténként kocsmaszerű üzemmódba tér át… Legközelebb mi is megkérdezzük. És akkor majd alszunk is.

A kanoéz amúgy érdekes lény: humanoid, úgy külsőre és ennyi, a többi tulajdonsága rendszertanilag korábbi osztályoktól örökölt. A cseh pedig egy vidám nép, hangosan örül, egészségesen nevet, szereti kifejezni az érzéseit változatos módokon. Viszont a cseh kanoéz… nos, az kibírhatatlan. Általában hajnal négy óra tájékán riadtam fel arra, hogy valami baj történt, mert teljes csend van, és már mehettem is horgászni (a jegy 24 órás, de az éjszakai peca tilos).

Az első hal domolykó volt

A második nyúldomi…

Kora reggel, míg Judit aludt, meglátogattam a híd alatti sodrós, combos vizet. A hely ideális volt nimfázásra, és CSB is jelezte korábban, hogy halat szinte csak így tudok majd fogni, mégsem vettem ez alkalomból hosszú botot, és nem szereltem fel (az itt amúgy divatos) hosszú monofilos, franciás szereléket. Szegény ember vízzel főz alapon egy 8’ hosszú négyes bottal, egyetlen nimfával (gammarus variáns 4X tippeten) álltam neki a húzós víznek, ráadásul partról. Így csak tizennyolc víz-levegő torpedót fogtam a cirka harminc méteres szakaszról. Hibátlan színű, erős sebes pisztrángok jöttek, 23-38 centis hosszban, illetve a partszélből még két nyúldomolykó és egy araszos domi is. Aztán nagyjából 8:30 magasságában elúszott az első kenu. Aztán még háromszáz…

Szép sebes pisztráng

Nem, nem volt több kapásom. Újabb szakaszra indultam, még mindig gázlócucc nélkül, de ezúttal már kocsival, Vyssí Brod fölé. A kemping hídján keresztül vezetett az út, a folyó mellett, folyáson fölfelé. A duzzasztott szakaszt elhagyva egy viszonylag szűk folyószakaszra értem, mely egy fenyőerdőn át kanyarog, és olyan, mint a legyes mesékben. A 15-25 méter széles folyócska rohanását mázsás-tonnás kövek törik meg, itt-ott szinte át lehet ugrálni rajtuk a túloldalra, noha semmi szükség rá, dobáspozíciót nem nehéz találni. A kövek mögötti örvényesek és a felső ráfolyások, no, meg a közöttük terülő, 1-2 méter mély tisztások nagyon szép számmal tartják a vad sebeseket. Eszményi nedvesezésre és szárazlégyhez is. Frenetikus látvány a mélyből felemelkedő, légyre megvillanó pisztráng. Itt csak 30 centis volt a legnagyobb halam, de tegyem hozzá, hogy végig napfényes délidőben horgásztam. Ez a szakasz (a V.Brod feletti jobb part) többszáz méteren át követhető, és a nagy melegben komfortosan, gázlóruha nélkül, a kövekről is jól horgászható.

A vad szakaszon

Este hat után merészkedtem vissza a kemping alatti, széles és jól gázolható részre (a folyó jobb partját követve lefelé mintegy kilométer aszfalton, majd egy állatkórházacska (tábla jelöli) után az első balos utca visz a vízig). Ez a rész egy max. combos vízű, tarajos felszínű szakasz, ahol sok sebes lakik, de a kanoéz roham csak az alkonyati órákban teszi használhatóvá és élvezhetővé a helyet. Igazából a korai (víz)beállással a tolerancia- és kompromisszum-készségemet szerettem volna fejleszteni. Sikerült. Széles mosoly az esetlenekre, menekülés, hogy el ne sodorjanak, és közben nem az édesanyjukra való gondolás, de tényleg nem. Úgy fogtam fel az egészet, mintha a ’Játék határok nélkül’ vetélkedő vizes feladatába kerültem volna. Gégény Viktor vs. Csehország. Jó buli volt. Gyengébb idegzetű legyeseknek viszont több okból sem ajánlom (a poprádi probléma (by HT-6F) itt is adott, csak görkori nincs a lábukon).

Kötelékben támadó kanoézek

Ezen a szakaszon számomra jól működtek a kisméretű szárazok (Goddard-sedge, Red Spinner: 14-16) is, így a botot végre arra használtam, amire való. Arra a teóriámra is igazolást kerestem, hogy a pisztráng közel teljes apátiába esik a vízijármű-áradattól. Amíg kenuözön jött, a partszegélyt csekkeltem, és fogtam a fű széléből több, 20-30 cm körüli sebest, apró szárazzal. A mederben a nimfákra (arra a be nem szakadt kettőre) nagyon ritkán volt érdeklődés, és legtöbbször az is kimerült egy koppintásban. Ez a rész egyébként gyönyörű száraz legyezésre, szépen terülő, hosszabb dobásokhoz, csak hinni kell benne, a jó legyet megtalálni, és már jön is fel a semmiből, pontosabban a hosszú kávéból a sebesfej...

Judit egy „ferde kavicson” is jól tudja érezni magát

Rajzás késő délután, hét körül volt, akkor is zömében kis tegzesek (16-os méret), illetve egy-egy nagyobb (12-es) „négyszárnyú”, majd szürkületkor szintén néhány tegzes, de sárgásfehér, light cahill színben. Egészen apró (16-18) szürkésbarna kérészek is repültek estefelé. Kevés szedés volt, és közel sem tűnt egyértelműnek, hogy mit eszik a hal.

Pirospettyes a kövek közül

Szárazra a második napon is volt egy karakteres élményem, amikor a reggeli kapásidő végén, a kemping alatti, szétnimfázott, tarajos-húzós vízben néhány szép sebes után beállt az érdektelenség. Profi alaptézise jutott eszembe: „nagy sebes = nagy szőrös légy”. Ez jónak tűnt, hogy az apátiából kimozdítsam a halakat. A 10-es méretű Humphy-t sikerült a túlsó egyharmadban, a főáramlás szélén úsztatni, ami egy óvatos szedésben végződött. Meglepetésemre a bevágás után karikában maradt a bot, majd másfél méterre (!) a levegőbe repült egy kiló feletti szivárványos. Azt hittem, rosszul látok, mire a hal megismételte a centivel sem kisebb szaltóját, majd roham következett a 4X-es tippet végén. A sebes társaságba keveredett szivárványos harmadik ugrása már csak méteres volt, majd ezután elkezdett végre fajához méltó módon viselkedni, és viharsebességgel megindult az áramlásnak lefelé, kiszedve mind a húszméter zsinórt a kezem közül. Utána kellett lépnem, végül jó pár méterrel lentebb, egészen a hídnál sikerült megszákolni a 44-es, kifejezetten vaskos szivárványos pisztrángot.

A sebes habitussal megáldott szivárványosom

Egyébként erre a kurrens szakaszra visszatérve a délelőtt folyamán láttuk az élő legendát, bizonyos Jerry-t, aki a helyi gájd, legalább is korábban Balázséknak ő segített eligazodni a környéken, és megmutatta francia-nimfás tudományát. A hídról nézve nem volt nehéz kitalálni, hogy ezúttal is ezt gyakorolja, esetleg ő is türelem-kúrán van, vagy kenu(s)t akar fogni, mert a legszűkebb részt választotta a tevékenységéhez. A háromnimfás-hosszú matchbotos technika elég látványos volt, bár a mintegy félórányi virtuális tanulás során a nulla fogás (ez volt a papírforma is a suhanó kenuáradat között) nem igazán győzött meg.

Előtérben az egészségtelen énem, háttérben Jerry(?), a legenda Smile

A kalandjaink ezzel véget is értek, mármint a mozgalmasabbak. Délután már úgy üdvözöltem a folyóval áramló kanoézeket, mint régi ismerősöket, és ők is hasonlóképp engem, egymás hülyeségéről bárgyú mosollyal véve tudomást. Néhány vízijármű oldalára a kormányosok evezési dillettantizmusa okán gondolatban odaképzeltem a római légionárusok „morituri te salutant” jelmondatát, biztosra véve, hogy ebből a csapatból a Soca felső szakaszán nagyjából 50%-os lenne az elhullási arány.

Egy kilósforma sebes már igazi ellenfél tud lenni

A Vltava folyóról a mókás és mozgalmas horgásznapok alatt – a fentiek ellenére – nagyon pozitív kép alakult ki bennem. Szívesen visszamennék, akár kicsit az evezős szezonon kívül is, ugyanis a (számomra) hihetetlen mennyiségű sebes pirsztráng egyértelműen el tudta billenteni a mérleg nyelvét az élmény irányába. A kanoéz törzs tagjaival sincs baj, egyszerűen a helyén kell kezelni mindent, és tudni, hová megy az emberfia legyezni. Ha javasolhatom, napi legyesprogramban célszerű a következő itinert követni:
Pirkadattól (napfelkeltétől) 8:30-ig – kanoéz járta területek, főként nimfázva
9:00-17:30 a Vyssí Brod feletti, nem kenuzható, vad részek változatos technikákkal
18:00- szürkületig (napnyugtáig) – újra kanoéz vizeken, szárazlegyek és Caddis variációk.

A Vltava hangulatos víz, kihívásokkal, élményekkel

Ez így egy színes pirospettyes-túra, kevés kilométerrel (<20), sok hallal, köztük jó néhány szép példánnyal, vad fárasztásokkal, megmaradó élményképekkel. És végezetül egy jó tanács: ha egy kanoézzel konfliktusba kerülsz, dobozos sör mindig legyen nálad! Csak odapasszolod neki, a sör a rosszkedvét, a víz meg őt viszi el, és már legyezhetsz is nyugodtan tovább! Smile

Hozzászólások

benyus képe

No kérem, jártam arrafelé a múlt héten, pár szóban jelentek.
Sajnos nem a peca volt a fő csapásirány, pár faluval/pár 10 km-rel lejjebb voltunk (Czesky Krumlov).
Ez már nem pisztrángos rész, ennek megfelelően legyezőhorgászt se látni (de másmilyet is csak elvétve). Ilyenkor ősszel már a kanoézek is megritkulnak (mi erősítettük a táborukat ), szal ha valaki pecázáson töri a fejét, érdemes a vénasszonyok nyarára időzíteni.
Keszegfélék viszont vannak itt lentebb is, egy óra "lopott" peca alatt 2 bodorkaszerű, csak karcsúbb, hengeres valamit fogtam, meg 3 kis jászt, olyan 8-10 dekásakat, nedvesre meg nimfára.
Utolsó nap, hazafelé jövet csekkoltuk a Viktor-féle pályákat is, de sajnos csak vizuálisan, nem horgászbottal. Nagyon tuti környék, a hidakról egyszerre 3-5-8 pisztrángot is lehet látni.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

benyus képe

Ha esetleg arra vetődik valaki, jól jöhet.
Vízállások: http://www.pvl.cz/portal/SaP/hu/PC/

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

CsorbaiB képe

Azt hiszem ezt láttátok. Tavasszal ették a nimfát életre-halálra, akár kapitális méretben is Smile
CsB

HT 6 F képe

A heringszerű izé nekünk is megvolt kint májkival, fogtunk egy párat a Vltaván. Akkoriban be is azonosították a kollégák a régi fórumon, de jól elfelejtettem, mi volt. Talán gyöngyös koncérkét azonosították, de lehet, hogy hülyeség.

"Na akkor még azt jegyezzétek meg: a jó dubbing csak a kosorrú, lógófülű, angóra baknyúl szőréből készülhet!"

GViktor képe


Szerintem Judit a ferde kavicson igazából modellt ül a legyezőhorgász ideális partnere c. szoborhoz Kacsintás


Benyus, pontosan ezt gondolom én is, csak nem mertem ennyire direkten megfogalmazni. Nem csak a megfelelő legyes felszerelést kell körültekintően megválasztani... Yes

Igaz, ami igaz, cirka 12 évig kerestem. Megfogni már könnyebb volt, ott állt a kő mögött, csak rá kellett dobni. Biggrin Persze, szépen Kiss prezentálva... Azóta fárasztom (a horgászattal). Amúgy meg engem nem az ufók hoztak, hanem John Connor küldött vissza 2029-ből egy legyesbottal. De az agyamat valóban átállították. Cool

 

______________
Gégény Viktor
www.miacsel.hu

GViktor képe


Viktor, kabbe, én bírtam Sara Stanley kalandjait!!!

Nekem Sarával és Felicityvel semmi gondom, bár a 18+ kalandjaik biztosan izgalmasabbak. Én csak Hetty nénit minősítettem, aki szvsz tízes skálán 9-es erősségű rondaság. Ifjúkori énem nem igazán értette ezt a rendezői választást...
Amúgy meg szentül meg voltam győződve, hogy ezt a sorozatot csak lányok nézték. Devil

______________
Gégény Viktor
www.miacsel.hu

GViktor képe


Élmény volt olvasni !  Viktor ! Eleddig azt hittem a "flyminátor" nem ismer viccet. ....pedig ráadásul milyen jókat. YesBiggrin

 

Ugye, hogy ugye?! Rájöttél végre, hogy a zord legyes külső nem érző szívet, hanem egy hülyegyereket takar? Biggrin

______________
Gégény Viktor
www.miacsel.hu

GViktor képe

Részemről a megtiszteltetés, hogy ilyen fogadtatásra talált! Köszi a pozitív kritikát, ehhez-ahhoz lenne hozzászólásom, meg is próbálok válaszolni az adott hsz-hez. Azt nem hiszem, hogy rendszeres író leszek itt, de ha lesz még jó téma, ami inspirál, efféle szösszenetre számíthattok! Üdv, GViktor

______________
Gégény Viktor
www.miacsel.hu

mand képe

Najéneccerszolgálatiúton....
Szóval egész héten magammal hurcoltam azt a jó kicsire csukós botot, amit mostanában Streaman Májki cipelget, és valahol a felső szakaszon nem vettem ki csupán a buszból, merthogy felhagyott tőzegbányában mihez kéne. Ott ebédeltünk a folyó(patak) partján vagy két órát, kenu egy se, hal meg ezermillió. Kenyérmorzsára forrt a víz Ohmy De valami heringszerű izék voltak többségben, ahogy messziről néztem (meg volt ott egy ismertető tábla is a hídnál). Na az mi lehetett?

"itt valakit nagyon tokán kéne baszni egy döglött kékbálnával"

HT 6 F képe

Benyus, pontosan ezt gondolom én is, csak nem mertem ennyire direkten megfogalmazni. Nem csak a megfelelő legyes felszerelést kell körültekintően megválasztani... Yes

"Na akkor még azt jegyezzétek meg: a jó dubbing csak a kosorrú, lógófülű, angóra baknyúl szőréből készülhet!"

benyus képe

Szerintem Judit a ferde kavicson igazából modellt ül a legyezőhorgász ideális partnere c. szoborhoz ;)

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

starboard1971 képe

ez tenyleg nagyon iras volt....felkerul az uticelok koze

PIstvan képe

YesYesYesYesYes

Born to fish. Forced to work.

kuti képe

muháháhá, ő is benne volt valóban... ;)
kis szemfüles!!

-------------------------------------------
<°)))><   fish or die ;)

Zotyó képe

Sarah Stanley ????  Nem Felicity King ? :)  Nekem az rémlik. Smile

kuti képe

Viktor, kabbe, én bírtam Sara Stanley kalandjait!!!
Tényleg jó kis íromány! Köszi a ráfordítást!

-------------------------------------------
<°)))><   fish or die ;)

HT 6 F képe

Már a múltkor is utaltam rá, hogy GV kiskorút elvitték az ufók, átálltották az agyát és visszahozták (köszönet, Földönkvüliek!) de ez azon kvül, hogy tényleg jó dumák voltak benne, rendkvül informatív is volt, konkrét  technikákkal, helyekkel. A folyó egyszer, májusban kevésbé gazdag arcát mutatta nekünk, de ez alapján visszatérőben van benne az élet a kormoránáradat után. Nagyon hasznos írás. Yes

"Na akkor még azt jegyezzétek meg: a jó dubbing csak a kosorrú, lógófülű, angóra baknyúl szőréből készülhet!"

Zotyó képe

Élmény volt olvasni !  Viktor ! Eleddig azt hittem a "flyminátor" nem ismer viccet. ....pedig ráadásul milyen jókat. YesBiggrin

Ati képe

 Viktor a tollad aranyat ér.  Yes

 

Egyszerű a filozófiám: Töltsd meg, ami üres! Ürítsd ki, ami teli van! Vakard meg, ahol viszket!

Paskay Ernő képe

Remek, hangulatos írás, élvezettel olvastam. Remélem gyakran elő fogsz fordulni hasonló írásokkal. 
Köszönöm szépen. 

vagynem...
"Nem azt teszi fel, mi rajzik. Az rajzik, amit felköt." 

www.legyezohorgasz.hu
www.kalandhorgaszbolt.hu

Brucis51 képe

Gratulálok az íráshoz!
Felelevenítetted az idei Moldva (Vltava) túránkat.
Mi május elején voltunk ugyanazon a szakaszon, a kanoézek egy része már akkor eklozált lárva állapotból, de korántsem volt olyan nagy rajzás, mint jelen esetben. Biggrin
Mi még megbirkóztunk velük, konfliktus nélkül.
Jerry, a fantomgájd, pedig ezen a képen a középső szöszmötölő. Nem a kerti törpe, hanem attól jobbra. Biggrin

A legyeket nem tanácsos otthon hagyni, de Jerrytől is vehettél volna néhány Bobes-t (ahogy ők nevezik a nimfákat) kemény 1 Euros csereárfolyamon.
A Moldva jó víz.
 

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/