Az Ipoly felső szakasza

Categoria: 

Sokunk kedvenc vizének a Gömör-Szepesi Érchegység a bölcsője. A Vepor hegységben Fogáchfalva közelében ered. Sok hasonló vízfolyás van a környéken: pl. Szalanta, Rima. A folyónk teljes hossza: 232 km. A Klenóci Vepor (1338 m) és a Polyána (1158 m) a két meghatározó hegycsúcs a forrásvidéken.
Itt igazi kicsi patak, benőtt fás parttal, köves, sódres 1-3m-es mederrel. Klasszikus pisztráng-szinttáj. Ipolymálnásnál 14 éve elkészítették a legnagyobb tározót a folyón. A völgyzárógát 8 emelet magas, a tó 5 km hosszú. Ivóvíz-tárolónak készült eredetileg. Horgászni tilos benne!
Tározó gátjaA bozótos meder Poltárig tart, itt torkollik bele a Suha patak. Az itteni halastavak a patakokból táplálkoznak, jelentősen felmelegítve nyáron a folyóvizet.

A vízhozama az egyesülés után már jelentős, 4-7m széles fűzzel benőtt mély mederben folyik. Poltár után kiér a hegyekből. Jellemzően kanyargós 7-12m széles folyócskává duzzad Losonc alatt, miután felvette a Kriván patakot. Ez a legnagyobb szennyező a felső szakaszon: Losonc kommunális mocskán túl az ipari szemetet is megkapja a patak közvetítésével. Mára a legtöbb ipari üzem szerencsére bezárt , így a vízminőség ugrásszerűen javult. Elkészült az új szennyderítő is, ami csökkenti a folyó terhelését. A város alatt már gátak közé kényszerítették a medret, tipikusan az alföldi módit követve: 12-15m magas töltések veszik körül az ásott árkot.

Kalonda után Ipolytarnócnál éri el a határt. Ettől kezdve Ipolyságig határvíz. A laposon Tarnóc és Litke között hatalmas területet ölel fel a mocsár. Ez a természetes tisztítómű olyan hatékony, hogy a mederbe visszakerülő víz a pisztrángoknak is megfelel. A teljes felszíne kb.60 ha a két parton!
Versenyzők csoportképe '95Sajnos itt a folyót szabályozták 1978-ban. A gyönyörű kavicsos medret egy ásott homokos aljzatú csatorna váltotta fel. Az eltelt idő is kevés volt a természetnek a károk helyrehozatalához. A péres, márnás szakaszból egy vizi sivatagot csináltak.

A következő tározót Rárósra tervezték. A bősi vízlépcső részeként megállapodott a két fél az Ipoly szabályozásában és tározók létesítésében is. A vízlépcső szerződését felmondta a magyar fél, de az ide vonatkozó rész nem úgy tűnik, mintha semmis lenne… A tervezett létesítmény több km hosszú giga méretben készülne el. Hiába no, valahol a hódok rokonai a tervezők????

A két hegyet megkerülve újra kiszélesedő völgybe ér a folyó. Lecsendesül és kiszélesedik. Kisvíz esetén 20-25m széles nagyon kanyargós a meder. Ludányhalászit elhagyva van egy csodás szakasz : Pösténypuszta.
Szabályozatlan eredeti medervonal, ősi fűzekkel szegélyezve. Valódi domolykós pálya! Itt csatlakozik be a magyar oldalról a Ménes patak. Az ’50-es években gyönyörű pisztrángok lakták. Ma egy egyenes, büdös csatornává züllesztették. A folyó 8 km hosszan kanyarog, ahogy a természetnek jól esik.
Fahíd az Ipoly fölöttAz egész szakaszon a határvonal, hol itt hol ott nem esik egybe a mostani mederrel.
Óvatosan kell közlekedni, nehogy határrend sértést kövessünk el. Egy biztos: a túlpartra ne lépjen ki senki.
Túránk Szécsénynél ér véget. Innen már az igazi dévér szinttáj következik.
Vízállásról néhány mondatot.
A felső részen a vízmérce Nógrádszakálnál van. Nyáron az 50 cm körüli szint a megfelelő. Télen 70 cm körüli érték a jó. 120 cm körül lép ki a mederből.
Vigyázat! A kis víz még nem biztos, hogy jó a legyezésre!
A sok patak miatt gyakran sárga a színe. A tót halastavak gyakran leengedik a fölös vizet csak úgy.

Egy réges-régi történet: az Ipoly hajózható víz! Tavasszal sokszor megesik, hogy hegytől hegyig ér a víz. Egy ilyen alkalomról készült fénykép került a franciák elé Trianonban.
Bevették

Jó kirándulást!