Fekete Légy

Categoria: 

Február vége.
Mátyás a mondás szerint ha jeget talál, elviszi, ha nem, akkor hoz. Talált s vitte.
A folyón már a jégtáblák is lebukdácsoltak a legközelebbi hídhoz, hogy annak lábát tegyék- már sokadszor - próbára. Jeges kávé tejszínhab nélkül, fűzfavessző dresszinggel.

Bodor Péter hídnak hívják még most is. A híd még Magyaridőben épült, kétszer is próbálták, de egyszer sem sikerült felrobbantani. Egyszer a háborúban, másodszor pedig 1982-ben, amikor újat akartak építeni helyette. Az új hatalomnak valahogy sehogy sem sikerült Erdélyben jót, szépet és tartósat építeni. Kocka Demeter (keresztlevelében Dumitru, családnevét így, cz nélkül írják már kb. 200 éve) korán kelt, mert nagy nekiveselkedés után úgy döntött, hogy csak végigjárja halőri szektorát, amúgy hivatalosan. Huszonhárom éve járta a folyót, a számára előírt szakaszt, s még fel is, le is vagy 5 kilométert, amit aztán úgy ismert, mint Szent Péter a Mennyország kulcskarikáját. Szinte napra pontosan tudta a folyó rigolyáit és nagylelkűségét. Ismerte a régi halászokat, az újabbakat is, a legújabbakról pedig ránézésre tudta, hogy van-e halászengedélyük. Itt már csak így mondják, hogy halász. Aki halat fog az halász, aki vadat lő az vadász.
- S aki horgot fog az horgász, nemdebár!? - zárta a múltkorjában is rövidre egy anyaországi okvetetlenkedő hadováját, s ezzel a dolog le lett zárva.

Ma kevés esély volt arra, hogy emberrel találkozzék a vízen. Hideg volt, a folyó zavaros, mély. Szóval halfogásra nem a legjobb. A jég alaposan átalakíthatta a medret, ahogy szokta, úgyhogy egyelőre csak sejteni lehetett a folyó medrét ért változásokat. Semmi sietség, van még idő Virágvasárnapig, akkor szoktak megjelenni az első halászok.

Szécsi András: Tél a Hargitán (olaj)

Átbattyogott a gyaloghídon, a strand-oldali töltésen fel a gátig. A gát alatti betonfalon topogva, átfázva Grófúr vallatta a medret, ujjnyi vastag, még nyáron gyűjtött fagyasztott kertigilisztával. A fagyasztás persze a konyhai fridzsider mélyhűtőjében történt, amitől aztán Muci néni, a felesége annak rendje s módja szerint sikító frászt kapott.
Illő jónapot kívántak egymásnak.
Grófúrnak szólította mindenki Sóos Jani bácsit, aki leányágon valami nagyon távoli rokonságban állt a Teleki családdal. Grófúr nyugdíjas férfifodrász volt, borbélynak hívják ezt errefelé.
- Volt- e valami?
- Egy nyamvadt menyhalat fogtam.
- Próbálja majd estefelé, hátha akkor jobban eszik.
- Én is gondoltam, de a múltkoriban reggel is fogtam hármat, azt hittem ma is esznek. Hogy ezeknek micsoda jó májuk van. Muci mondta, hogy fogjak még. Persze, ha ez így menne, parancsra...Kocka úr, megkínálhatom? Nyújtja a lapos üveget.
- Az mi?
- Hát célzóvíz, háziszőttes, szilvából.
- Köszönöm, szolgálatban...
- Csak nyalja meg, úgysincs már sok.
- Na, jóegészséget!
- Egészségére!
Elköszöntek.

Demeter meg át a kicsi hídon a Turbina fölött, s a Cementlapoktól elindult fel a Hétfák felé. Lelkek szálltak a folyó felett. Csókák. Vagy száz.
A Hétfák ma már csak kettő. Valaha hét óriási nyárfa állt egy csoportban a bal parton. Az idő kegyetlenül letarolt belőlük ötöt, de ma is a Hétfákhoz mennek flekkenezni, no meg halászni a népek.
A folyó itt sekély, a duzzasztás okozta lassúfolyású, sima tükrű duzzogásának még semmi nyoma, kétoldalt bokrok, fűzfák, csend. A két kopasz óriásnyárfa teplomtoronyként emelkedik a táj fölé.
Ekkor viszont olyat látott, amit még soha.
Egy melegen, de sportosan öltözött ismeretlen úriember halászott úgy száz méterre tőle a Hétfáknál. Úriember, ez messziről is jól kivehető volt, elegáns kalap, kesztyű, jószabású bordó dzseki. Halászott, mert térdig érő vízben furcsa mozdulatokkal lengette feje fölött a halászbotot. Amit Demeter egészen különösnek vélt, hiszen így halászni még senkit sem látott. Széles, laza de erőteljes mozdulatokkal lengette a botot előre és hátra, a zsinór pedig másodpercekig a levegőben, előre- hátra repült. Élénksárga és vastag damil volt, hisz így, száz méterről is látta, amint néha a vízre esik nyílegyenesen.

Demeter egyelőre nem ment közelebb. Nem mert és restellte is. Az úriember szemlátomást nagyon el volt foglalva. Ha abba hagyta a lengetést, akkor valamit vakarászott a zsebeiben, dobozkákban, fene tudja... A halász le-fel koslatott a vízben, számtalanszor újra meg újra dobott.

Így telt el egy fél óra. Demeter visszabattyogott Grófúrhoz, tanult ember, futballbíró is volt, hátha látott már ilyen halászt. Épp utolsó pillanatban érkezett, mert az már összecsomagolta a szereléket és indult volna haza.
- Van-e még a célzóvízből?
- Na mi van, megfázott? Itt van na...s vette elő a másik lapost.
- Meg is, de nem azért tértem meg.
S elmesélte a Hétfáknál látottakat, meg hogy ilyet még sose látott, meg se merte szólítani az úriembert.

Erre Grófúr is húzott egyet a laposból, megbürrögte az erejét, ahogy az jó szilvórium után illik, s nevetve magyarázta Demeternek, hogy bizony legyezőhorgászt látott.
- Horgászt?- kérdi Demeter.
- Hát igen, erre már nem illik a halász szó. Legyezőhorgászt bizony! Amikor külföldön voltam bíráskodni, Angliában láttam ilyet, azóta sem. Ja, és olvastam a Kászoniban, meg itt-ott. Nálunk még nincs ilyen, legalábbis én még nem láttam. Úgy látszik, hogy azért mi is haladunk a korral.

- De hogy is van ez? - kérdezte Demeter.
- Van kedve egy fröccsre?- így Grófúr. Közben elmesélek mindent, amit erről én tudok.
- Hát köszönöm, elfogadom, jót tesz így ebéd előtt. Így hát beültek a közeli kocsmába, s Grófúr mindent elmagyarázott, amit látott és tudott a témáról. Hogy a bot, a dobás, a zsinór, ami persze nem is damil, na meg főleg a műlegyek.
- Hogy műlegyek? Hát azzal lehet halász..., bocsánat horgászni? Megeszik a halak azokat?
Grófúr a második túrát is kihozatta a pincérrel és tovább mesélt...
- Tudja Demeter...de tudja mit? Igyunk pertut, olyan rég ismerjük egymást, most már épp itt az ideje! Én vagyok az idősebb, szervusz Demeter!
- Szervusz Grófúr!
S a második fröccsel meg is pecsételték a pertut.
- De a következőt én fizetem, somolygott Demeter, s mivel nem vett észre tiltakozást, csettintett a pincérnek.
Grófúr még mesélt a műlegyekről, meg arról, hogy ez a sport mennyire nagyszerű, bár egy kissé drága egy erdélyi embernek, ezért nem fogott neki Ő annak idején legyezni, meg aztán felszerelést sem lehetett kapni.
- Most azért már másként van, látja?
Hamarosan elköszöntek, mindenki hazatért ebédre.
Demeter ebéd után elővette a Kászonit. Abban van ugyan szó a legyezésről, de nagyon röviden, eddig el sem olvasta, annyira távolinak tűnt. Ő már a borozgatás után többet tudott, mint a könyv.
Vasárnap is kiment a Hétfákhoz.

Szécsi András: Két fa (olaj)

Az úriember a nyárfától fennebb horgászott. Ugyanúgy.
Demeter megszámolta: egy félóra leforgása alatt számtalanszor lengetett, 71- szer dobott, de halat nem fogott egyet sem. Most már közelebb merészkedett, az engedélyt kérte. Az úriember úgy ötvenes lehetett, patyolattiszta öltözetben, első látásra is márkás bot, orsó a kezében. A belső zsebéből simítózáras tasakból vette elő az engedélyt, amit Demeter rendben talált.

A következő vasárnap Virágvasárnap volt. Dupla ünnep. Demeter érezte, hogy emberét a vízen találja. Valahogy vonzotta a módszer, a látvány, de főleg már azt szerette volna látni, hogy halat is fog az ember.
Nem tévedett. A kalapos a Hétfáknál volt.
Ragyogó, de amolyan "még csak márciusi" idő volt, a pocsolyák felszínén azonban már szúnyoglárvák ficánkoltak.
Megint messziről figyelte. Sokat dobott, de feltűnt, hogy megint nem fog halat.
Ejnye, ez már furcsa, ilyenkor már a balind is megindul. Balindnak hívják errefelé a domolykót, amik a partszélben szedegetnek néha. Mohó társaság.
Közelebb ment. Az úriember mértani pontossággal, hanyag eleganciával dobált, a zsinór végén lévő sárga légy minden dobásnál precízen hullt a vízparti füzek alá.
Ötször, tízszer...és a tízedik dobásnál, óriási rávágást látott…
Mint a torpedó...
Emberünk lazán akasztott...a bot kétrét görbült, de azonnal ki is egyenesedett, mint a pendülő íj.
Hűűű...nincs meg, gondolta Demeter, s emberére nézett.
Annak szemében különös, megmagyarázhatatlan csillogást vélt felfedezni, arca kipirult az izgalomtól, ugyanakkor semmiféle haragot sem mutatott az elvesztett hal miatt, sőt… elégedetten mosolygott.
Demeter sem szólt, közelebb merészkedett.
Embere legyet cserélt, legalábbis erre utalt a dobozban való kotorászás, csomókötés, az előke nyálazása, foggal-körömmel történő műveletek, halá…horgász számára jól ismert pepecselés.
Az új légy fekete színű volt.
Ugyanoda dobta, ahol az előbbi leakadt.
Demeter számolt. Egy, kettő…a hetedik dobásnál óriási rávágás, bot kétrét, de ez is leakadt.
A zsinór vége a közelben álló Demeter felé szállt s ráesett volna a vállára de ösztönösen félrehúzódott a horog elől, így a légy a földre hullott.
Az úriember kipirult arccal letette a botot.
Demeter lehajolt, hogy végre-valahára szemügyre vegye a legyet.
Fekete test, valami csillogó spirállal körbekötve, s átázott, loncsos, tépett fekete színű szárny,…a horog...
Demeter döbbenten konstatálta, hogy horog nincs. Kérdőn nézett emberére, aki zavartan mosolygott.

Hozzászólások

Brucis51 képe

Zolti bácsi bizony már 1963-ban kiadta a könyvet. Az 1988-as a második kiadás.
Itt az eredeti címlapja:
http://www.ceeff.com/fotok/egyeb-temak/tudomanyos-konyvkiado-bukarest-1963

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

eti képe

Uram!,  le a kalappal..... eszembe juttattad a Vikend-i snecizéseket, a Hétfák csodálatos környezetét (ahol sajnos már nem állnak a jegenyék), ahova hétvégente Édesapámmal jártunk horgászni, a turbina alatt álló paducászó nyugdíjasokat,....,..., És az első horgász könyvemet: amit Zolti bácsi '88-ban a Kriterion-nak köszönhetően publikált, és azóta is egy alapmű.....
Egy ilyen írás után döbbenek rá igazából, hogy mennyire sokat adott Vásárhely, és az idősebb Nővér... Köszönöm

Aki a természetet szereti rossz ember nem lehet..... csak tekergő...

Seduxen képe

Itt tanultam horgászni... Itt fogtam talán az első domit...balindot Biggrin Atyavilág, de jó volt olvasni. Most még büszkébbé tettél, hogy marosvásárhelyi vagyok. Bárcsak fele olyan tollam lenne, mint neked, hogy illően megköszönhessem.

McFly képe

 Most nézem, privátban akartam írni, valamit nagyon eltoltam.  Mindegy, eljutott a címzetthez. 

-------------------------------------
clogflyfishing.blogspot.com

Brucis51 képe

Uraim!
Nagyon kedvesek vagytok!
Egyelőre csak gombócokat nyelegetek.
Ha majd szóhoz  tudok jutni...

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

Zotyó képe

Benyus !

Akkor el sem kerülhettem volna ? :) 

Brucis !
Nagyon jó írás, csak  azt tudom mondani amit előttem már leírtak úgyhogy  <kézfogós szmájli>  !  Smile

no meg a linkelt lantok :yes: ! Smile

benyus képe

Uram, kalapom a magasban! Bow Imádom a reneszánsz muzsikát!
Valahol rokon szakma, a legyes bot is "húros hangszer" Biggrin

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

McFly képe

Szevasz!
Először is bocsánatodért esedezem, hogy privátban zargatlak, de amiről írni akarok, az már nemigen tartozik az írásodat magasztaló hozzászólások közé. Ne haragudj, amiért letegeztelek (a vacak harminchárom évemmel), a Youtube profilod nézegetve most pirulok kicsit, de ez az Internet - mindenki kortalan, arctalan, avatarokkal beszélgetünk, nem is gondolunk arra, milyen koponyákkal hozott össze a sors. 
Jó példa erre, amit a videómegosztó oldalon láttam/hallottam, valamint a lemez linkje. Igazából csak azért írok, hogy gratuláljak és sok sikert kívánjak hozzá. Zenészekkel vagyok körülvéve, apám mai napig, lassan hatvanévesen aktívan zenél egy zenekarban, az öcsémnek hangstúdiója van, nekik is meg fogom mutatni a linkeket. Szóval sok sikert és egészséget hozzá, ahogy az íráshoz is; nem tudom, ez az első szerzeményed, vagy akad még, de ezt folytatni kell! Remélem hamarosan ismét olvashatok Tőled hasonló írást.
Üdvözlettel: Balázs

-------------------------------------
clogflyfishing.blogspot.com

Trout Hunter képe

Zseniális!!
A többit majd a Klubban.


Balázs Zoltán, Budapest
                 

orcsik Tibor képe

Tetszett...

...na'on... Yes

"...én még nem láttam és azt se tom, hogy kell jegyet venni, de állítólag csikorogva folyik a víz a domik közt." Mand

HT 6 F képe

Bassssssszus, megbolondulok. Nagyon jó linkek. Tizenhat meghajlós ikon!!! A cikk is jó. Azt hiszem, visszaszokom a klubba. Óriási.

"Na akkor még azt jegyezzétek meg: a jó dubbing csak a kosorrú, lógófülű, angóra baknyúl szőréből készülhet!"

Paskay Ernő képe

Bár nekem már volt szerencsém olvasni ezt az írást, de most is csak gratulálni tudok, és őszintén remélem, hogy lesz folytatása.
Köszönöm ezt a pár percet...

vagynem...
"Nem azt teszi fel, mi rajzik. Az rajzik, amit felköt." 

www.legyezohorgasz.hu
www.kalandhorgaszbolt.hu

Brucis51 képe

Köszönöm McFly!
Akkorhát, vegyél egy mély lélegzetet (de csak ha igazán érdekel):
Manapság ezzel is foglalkozom:
http://www.youtube.com/user/Brucis51#p/a/u/0/7CqabW_THSo

Smile
vagy pedig, megboldogult fiatalkoromban ezt is elkövettem (ami most jelent meg bakeliten):
http://www.hhv.de/index.php?rid=209516
Biggrin   stb. stb.

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

McFly képe

Van benned valami értékes. Tégy közkinccsé belőle minél többet.  Yes

-------------------------------------
clogflyfishing.blogspot.com

kisses képe

Magasra tetted a lécet Brucis.

benyus képe

Biggrin Ezért köntörfalaztam egy kicsit, mert tudom, hogy... - khmm, hogy is mondjam - ellentmondásos a szerző megítélése, de az erdélyi miliő, meg a népies nyelvezet alapján simán rámondtam volna, hogy MGyO, ha valahol a nyomtatott pecasajtóban olvasom.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

March Brown képe

MGyO? Benyus,ezt még Te sem gondolhatod komolyan!Mostanában adtam el a könyveit.
Brucis Úr!Tessék még írni!!! Yes

'nekem nem hiányzik a "minnél többen legyenek",'

Brucis51 képe

Köszi a gratulációkat.
Ahhoz képest, hogy az első Smile ....
Mada! Jó az animáció!
Pont ilyenre gondoltam!!! Wink

 

________________________________http://flyfishers-brucis51.blogspot.com/

 

mada képe

bruci!
én nem is tudtam, hogy te ennyire tudsz.
gartula!

(milyen az új lövöldözősöm?) ;)

"úr isten! mit tettem!?"

benyus képe

Ha jobban ismernénk - vagy egyáltalán, egy kicsit is ismernénk - egymást, akkor megkockáztatnám azt a kommentárt, hogy egy új Matula Gy. Oszkár született itt a szemünk előtt. De mivel nem ismerjük egymást ezt csak zárójelben mondtam, és azt is halkan ;)
Zárójelen kívül meg: szeretem az olyan sztorikat, aminek nem lehet előre tudni a végét. Yes

-------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."&

janos623 képe

Köszi : Nagyon jó volt olvasni ezt az írást. Nem tudom miért de megérintett bennem valamit itt belül.

Mészáros János

March Brown képe

Nagyon elkényeztettek mostanában az olvasnivalóval.Előbb Mekkfláj,most pedig Te.Oázis a téling lúpok meg a parafa fékek között.Nagyon élvezetes volt,remélem sok ilyen klassz írásod van a fiók mélyén!Elő velük!!!

'nekem nem hiányzik a "minnél többen legyenek",'

Gyuszi az utánpótlás képe

Ez egyszerűen nagyszerű Smile

 

legyezni jó...és vissza engedem